A világ tíz legtöbb alkoholt fogyasztó országa közül kilenc európai

Az európaiak átlagosan több alkoholt fogyasztanak, mint a világ bármely más részén élők – a legtöbb alkoholt fogyasztó tíz ország közül ugyanis kilenc a régióban található. Az európai alkoholizmus mezőnyében a magyarok az átlag közelébe isszák magukat.

Fotó: Teknős Miklós

Európában minden 15 évnél idősebb ember évente átlagosan 9,5 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiségű alkoholt fogyaszt, ami körülbelül 190 liter sörnek, illetve nyolcvan liter bornak felel meg – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es európai egészségügyi jelentésében. Az emberek különösen Nyugat-Európában vedelnek sokat. A világátlag 6,18 liter tiszta szesz.

A világon a legtöbbet ivó tíz ország közül kilenc Európában található. Jó hír ellenben, hogy az egy főre jutó alkoholfogyasztás 2,5 literrel (21 százalékkal) csökkent 2000 és 2019 között az európai régió 53 országában.

2019-ben az EU felnőtt lakosságának (15 éves vagy idősebb) 8,4 százaléka fogyasztott mindennap alkoholt, 28,8 százaléka hetente, 22,8 százaléka havonta, míg 26,2 százalékuk mondta azt, hogy soha nem ivott vagy nem fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban. (Hogy a hiányzó 14 százaléknak milyen a viszonya a szesszel, nem derül ki az Euronews.com összefoglalójából.)

Az európai felnőttek évente átlagosan 190 liter sörnek megfelelő mennyiségű alkoholt fogyasztanak. Fotó: Teknős Miklós

Az EU-országok becsült alkoholfogyasztása között nagy a különbség, de egy tendencia továbbra is érvényesül: a férfiak többet isznak, mint a nők. A férfiak 13 százaléka, míg a nők 4,1 százaléka naponta, a férfiak 36,4 százaléka, illetve a nők 21,7 százaléka hetente iszik. A nemek közötti legnagyobb különbség Portugáliában (ott a férfiak 33,4 százaléka iddogál naponta, szemben a nők 9,7 százalékával) és Spanyolországban (20,2 százalék szemben a 6,1 százalékkal) van.

Hol isznak a legtöbbet Európában?

A fejenkénti alkoholfogyasztás 2019-es európai csúcstartója Csehország 14,3 liter tiszta szesznek megfelelő alkoholos itallal. A cseheket Lettország (13,2 liter), Moldova (12,9 liter), Németország (12,8 liter), Litvánia (12,8 liter), Írország (12,7 liter), Spanyolország (12,7 liter), Bulgária (12,5 liter), Luxemburg (12,4 liter) és Románia (12,3 liter) követi. A magyarok éves alkoholigénye 11,1 liter tiszta szesz, ami a mezőny közepére hoz bennünket.

Az európai régió tíz legkevésbé alkoholizáló országa: Tádzsikisztán (0,9 liter), Azerbajdzsán (egy liter), Törökország (1,8 liter), Üzbegisztán (2,6 liter), Türkmenisztán (3,1 liter), Izrael (4,4 liter), Örményország (4,7 liter), Kazahsztán (öt liter), Albánia (6,8 liter) és Észak-Macedónia (6,4 liter). Az utóbbi csoporttal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Észak-Macedónia, Örményország és Izrael kivételével a listán szereplő többi országban muszlim többségű lakosság él, akik számára az alkoholfogyasztás tilos.

Az európaiak sokat isznak, de milyen gyakran?

Az adatok azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával a napi alkoholfogyasztás emelkedik. A 15 és 24 év közöttiek alkotják a legkisebb csoportot a napi alkoholfogyasztási statisztikákban (mindössze egy százalék), míg a 75 év felettiek nagyobb valószínűséggel isznak minden nap (16 százalék). Ugyanakkor az idősebbek körében a legnagyobb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt (40,3 százalék).

Az EU-ban az alkoholfogyasztás Portugáliában a leggyakoribb, ahol a lakosság ötöde (20,7 százalék) iszik naponta, ezt követi Spanyolország (13 százalék) és Olaszország (12,1 százalék). Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb a napi ivók aránya, nagyjából egy százalék körüli. Mi, magyarok 6,3 százalékos arányunkkal elmaradunk az EU-átlagától.

Vodka kerül egy lengyel poharába. Fotó: AFP/Jakub Porzycki

Az EU lakosságán belül heti rendszerességgel a legtöbben Hollandiában (47,3 százalék), Luxemburgban (43,1 százalék) és Belgiumban (40,8 százalék) iszogatnak. Horvátországban a legmagasabb azok aránya (38,3 százalék), aki azt mondja, hogy soha nem fogyasztott alkoholt vagy nem ivott az elmúlt évben.

Az összes európai országban egyértelműen sokkal több nő tartózkodik az alkoholtól, mint férfi. Az olasz nők a legjózanabbak, ott 46,7 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy soha nem fogyaszt alkoholt vagy az elmúlt évben nem ivott (szemben a férfiak 21,5 százalékával). Cipruson a nők 44,2 százaléka állította ezt a férfiak 12,8 százalékával szemben, Bulgáriában pedig a nők 42 százaléka tartózkodott a szesztől a férfiak 16,2 százaléka ellenében.

Majdnem minden ötödik európai (19 százalék) számolt be arról, hogy 2019-ben havonta legalább egyszer alaposan lerészegedett. A havonta legalább egyszer túl sok alkoholfogyasztó felnőttek aránya Dániában (38 százalék), Romániában (35 százalék), Luxemburgban (34 százalék), Németországban (harminc százalék) és Belgiumban (28 százalék) volt a legnagyobb. Érdekes módon néhány országban, ahol a lakosság jelentős része naponta iszik, például Spanyolországban és Olaszországban kevesen vallották magukat nagy ivónak.

Mennyi ital biztonságos?

Az ivásnak nincs biztonságos szintje a WHO szerint. Az alkoholfogyasztás mellőzése az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük annak káros hatásait. A kormányok az alacsony kockázatú fogyasztást eltérően ítélik meg Európában. Belgiumban például úgy tartják, hogy a heti 21 és fél korsó sör egy férfi és 14 egy nő számára nem veszélyes. Bulgária és Hollandia szerint a napi ajánlott határ egy pohár bor vagy egy korsó sör. Németország szerint a férfiaknál a maximálisan tolerálható napi adag egy korsó sör, illetve egy nagy pohár bor. A német nőknek azt tanácsolják, hogy feleannyit igyanak. Luxemburg és Ciprus azt javasolja polgárainak, hogy bort és a sört igyanak, a töményebb szeszt mellőzzék. Norvégia szerint az alkohol nem haladhatja meg a teljes kalóriabevitel öt százalékát.

Az alkohol halálos áldozatai

A WHO a nem szándékos sérülések – például a közúti balesetek – okozta halálozások harminc százalékához, a szándékos sérülések – öngyilkosság és emberölés – miatti halálozások 39 százalékához köti az alkoholt. A WHO becslése szerint az alkohol évente csaknem egymillió halálesetet okoz Európában és hárommilliót világszerte.

Magyar alkoholstatisztika

A KSH ötévente méri a magyarok alkoholfogyasztási szokásait. 2009–2019 között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nőtt leginkább a nagyivók aránya. Míg 2009-ben 2,9 százalékuk számított nagyivónak, addig 2019-ben már 6,1 százalékuk. Nagyivónak azokat a nőket nevezték, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint hét, illetve azokat a férfiakat, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. (Egy ital/alkoholegység egy korsó sörnek, két deciliter bornak vagy 0,5 deciliter röviditalnak felel meg.)

Az alkoholt nem fogyasztó nők aránya 2009-ben 49,7 százalék volt (azaz majdnem minden második felnőtt nő absztinensnek számított), 2019-ben 38,5 százalékuk nem fogyasztott alkoholt. Az Alkoholshop.hu arról is írt, hogy a 18–35 éves fiatalok alkoholfogyasztásának vizsgálatából az tűnik ki, hogy a nagyivók száma a 2009-es 2,6 százalékos arányról egy évtized alatt több mint a duplájára (5,9 százalék) ugrott.

Borítókép: Az alkoholizmusból általában nincs kiút (Fotó: Teknős Miklós)