A leghíresebb magyarok közül alig gondolunk a világjáró tudósokra és utazókra

Amikor a magyarok hírnevéről esik szó, a világszerte számon tartott sok magyar világjáró tudósokra és utazókra alig gondolunk. Pedig Kőrösi Csoma Sándor, Benyovszky Móric, Vámbéry Ármin, Stein Aurél vagy Almásy László is vitte a magyarok hírét. Számos földrajzi hely viseli ma is magyar felfedező nevét, például a Teleki-vulkán és a Teleki-völgy Kenyában, a Reguly-csúcs a Sarki-Urálban, a Déchy-csúcs a Magas-Tátrában vagy a Lóczy-csúcs a Tien-Sanban. Mindezeket tudatosítja az Atlasz varázsa.

Kubassek János a Spitzbergákon Forrás: családi archívum

Kubassek János az évtizedek során személyesen járt be számos távoli tájat, összesen több mint félmillió kilométert téve meg. Hat kontinens 108 országába jutott el. Indiában, Kasmírban, Nyugat-Tibetben, Bengálban Kőrösi Csoma Sándor munkásságát kutatta, Kelet-Afrikában, Tanzániában és Kenyában Teleki Sándor, Délnyugat-Afrikában Namíbiában, Angolában Magyar László nyomában járt. Benyovszky Móric útját Afrikában és Madagaszkáron, Xántus Jánosét az Egyesült Államokban, Mexikóban, Borneón és a Fülöp-szigeteken követte. Bejárta Cholnoky Jenő útvonalát Kínában és a Spitzbergákon, Germanus Gyuláét Szaúd-Arábiában, Indiában, Bengálban, Sáska Lászlóét Afrikában, Etiópiában, Tanzániában és Kenyában. Útjairól beszámolókat írt, amelyekben addig ismeretlen kutatási eredményeket közölt, egybefésülve az előzetes könyvtári és levéltári tájékozódássokkal.

 

Hiánypótló mű

Az Atlasz varázsa hiánypótló. A több mint félszáz tanulmányból és interjúból különleges érdeklődésére tarthat számot a beszámoló, amely Teleki Sámuel Afrikát feltáró és térképező útjának századik évfordulója alkalmából, 1987–88-ban szervezett Magyar tudományos Afrika-expedícióról szól. A csapat – amelynek legfiatalabb tagja az akkor harmincéves szerző volt –, megmászta a Kilimandzsárót, eljutott a Kenya-hegység Telekiről elnevezett völgyébe, a Rudolf- és Stefánia-tavakhoz és a Teleki-vulkánhoz. Ugyanilyen érdekfeszítő az Almásy László életéről szóló tanulmány, amelyben beszámol az Almásy által tett felfedezések helyszíneit bejáró, Líbiai-sivatagban tett expedícióról, amelyen felkeresték többek között a Vádi Szúra sziklabarlangját. Ugyancsak emlékezetes, a nyugati-himalájai vagy a sarki-urál-i túra is.

A könyv élvezetes, könnyen befogadható, mindenkinek ajánlható. Haszonnal forgathatják geográfusok és nemzetközi kapcsolatok szakemberei, idegenvezetők, diákok és egyetemisták, illetve minden utazni szerető és kultúrtörténet-kedvelő. Gondolatébresztően világít rá, hogy a világjáró magyarok egyetemes ügyet szolgáltak: a népek kulturális és természeti értékeit tették közkinccsé, megértést és megbecsülést vívtak ki sok lenézett és megvetett nép számára. Az egész emberiségnek tettek szolgálatot, miközben mindvégig hűek maradtak magyarságukhoz.

(Kubassek János: Atlasz varázsa. Világjáró magyar tudósok, földrajzi felfedezők hat kontinensen. Panoráma, Budapest, 2023, Ára: 9900 forint)

A szerző, Lázár Imre kulturális diplomata, a nemzetközi kapcsolatok kutatója, a Magyar-Indiai Baráti Társaság alelnöke.