A leghíresebb magyarok közül alig gondolunk a világjáró tudósokra és utazókra

Amikor a magyarok hírnevéről esik szó, a világszerte számon tartott sok magyar világjáró tudósokra és utazókra alig gondolunk. Pedig Kőrösi Csoma Sándor, Benyovszky Móric, Vámbéry Ármin, Stein Aurél vagy Almásy László is vitte a magyarok hírét. Számos földrajzi hely viseli ma is magyar felfedező nevét, például a Teleki-vulkán és a Teleki-völgy Kenyában, a Reguly-csúcs a Sarki-Urálban, a Déchy-csúcs a Magas-Tátrában vagy a Lóczy-csúcs a Tien-Sanban. Mindezeket tudatosítja az Atlasz varázsa.

Kubassek János a Spitzbergákon Forrás: családi archívum

A magyar világjárók nyomában néhányan túrabakancsot vesznek, hogy dokumentálják elődeik útvonalát. Ilyen a felfedező és kutató Kubassek János geográfus, tudománytörténész. Az Atlasz varázsa című, most megjelent könyve nagy ívű életműve összegzése. A vaskos kötetben megjelent értekezések, cikkek, interjúk, recenziók csaknem öt évtizedet fognak át. A címben szereplő Atlasz a görög titánra utal, aki a vállán hordozta az égboltot. Gerardus Mercator, a XVI. századi jeles térképésze, kötetbe fűzött gyűjteménye címlapján a titán az eget és a Földet ábrázoló gömbbel szerepel. Ennek nyomán nevezték el a térképgyűjteményeket atlasznak. Kubassek János első meghatározó élménye hátizsákos gimnazistaként történt Erdélyben, amikor ellátogatott Csomakőrösre, Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujába. Ez eldöntötte életútja alakulását. Felkereste Lengyelfalvát, Orbán Balázs szülőhelyét és nyugvóhelyét, Szelykefürdőt is. A kötet első tanulmánya az 1977-ből való Tudományos diákköri dolgozat, amikor a szerző a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–földrajz szakos hallgatója volt. Több írásban is megemlékezik egykori tanárairól.

Atlasz varázsa. Fotó: Panoráma

Számos tanulmányban szóba kerül Balázs Dénes geográfus munkássága, akinek szellemi örökségét továbbvitte. Balázs Dénes utazásai során tárgyi emlékeket gyűjtött a világjáró magyarokról. Úgy vélte, megőrzésükre múzeumot kell létrehozni, amelyben ebben akarta elhelyezni saját gyűjteményét is el. Elképzelését a Magyar Földrajzi Társaság karolta fel. Kubassek János már egyetemista korától kezdve aktív szerepet játszott a terv megvalósításában. A Magyar Földrajzi Múzeum 1983-ban nyílt meg Érden, és Kubassek János lett az első igazgatója, majd negyven évig töltötte be ezt a tisztet. Nyugdíjba vonulása óta címzetes igazgatóként segíti a munkát.

 

Az Atlasz világa hű krónika

Az Atlasz varázsa hű krónikája Kubassek János múzeumszervező tevékenységének, a gyűjtemény gyarapításának, és a fenntartással kapcsolatos gondoknak. Különösen érdekes a múzeum kertjében kialakított, a magyar utazókat és felfedezőket bemutató szoborpark története, a detektívregénybe illő nyomozás Antal Károly szobrászművész elveszett Kőrösi Csoma-szobra után, amely végül egy kőbányai sírkőfaragó raktártelepéről került elő.

Kubassek János az évtizedek során személyesen járt be számos távoli tájat, összesen több mint félmillió kilométert téve meg. Hat kontinens 108 országába jutott el. Indiában, Kasmírban, Nyugat-Tibetben, Bengálban Kőrösi Csoma Sándor munkásságát kutatta, Kelet-Afrikában, Tanzániában és Kenyában Teleki Sándor, Délnyugat-Afrikában Namíbiában, Angolában Magyar László nyomában járt. Benyovszky Móric útját Afrikában és Madagaszkáron, Xántus Jánosét az Egyesült Államokban, Mexikóban, Borneón és a Fülöp-szigeteken követte. Bejárta Cholnoky Jenő útvonalát Kínában és a Spitzbergákon, Germanus Gyuláét Szaúd-Arábiában, Indiában, Bengálban, Sáska Lászlóét Afrikában, Etiópiában, Tanzániában és Kenyában. Útjairól beszámolókat írt, amelyekben addig ismeretlen kutatási eredményeket közölt, egybefésülve az előzetes könyvtári és levéltári tájékozódássokkal.

 

Hiánypótló mű

Az Atlasz varázsa hiánypótló. A több mint félszáz tanulmányból és interjúból különleges érdeklődésére tarthat számot a beszámoló, amely Teleki Sámuel Afrikát feltáró és térképező útjának századik évfordulója alkalmából, 1987–88-ban szervezett Magyar tudományos Afrika-expedícióról szól. A csapat – amelynek legfiatalabb tagja az akkor harmincéves szerző volt –, megmászta a Kilimandzsárót, eljutott a Kenya-hegység Telekiről elnevezett völgyébe, a Rudolf- és Stefánia-tavakhoz és a Teleki-vulkánhoz. Ugyanilyen érdekfeszítő az Almásy László életéről szóló tanulmány, amelyben beszámol az Almásy által tett felfedezések helyszíneit bejáró, Líbiai-sivatagban tett expedícióról, amelyen felkeresték többek között a Vádi Szúra sziklabarlangját. Ugyancsak emlékezetes, a nyugati-himalájai vagy a sarki-urál-i túra is.

A könyv élvezetes, könnyen befogadható, mindenkinek ajánlható. Haszonnal forgathatják geográfusok és nemzetközi kapcsolatok szakemberei, idegenvezetők, diákok és egyetemisták, illetve minden utazni szerető és kultúrtörténet-kedvelő. Gondolatébresztően világít rá, hogy a világjáró magyarok egyetemes ügyet szolgáltak: a népek kulturális és természeti értékeit tették közkinccsé, megértést és megbecsülést vívtak ki sok lenézett és megvetett nép számára. Az egész emberiségnek tettek szolgálatot, miközben mindvégig hűek maradtak magyarságukhoz.

(Kubassek János: Atlasz varázsa. Világjáró magyar tudósok, földrajzi felfedezők hat kontinensen. Panoráma, Budapest, 2023, Ára: 9900 forint)

A szerző, Lázár Imre kulturális diplomata, a nemzetközi kapcsolatok kutatója, a Magyar-Indiai Baráti Társaság alelnöke.