A magyar világjárók nyomában néhányan túrabakancsot vesznek, hogy dokumentálják elődeik útvonalát. Ilyen a felfedező és kutató Kubassek János geográfus, tudománytörténész. Az Atlasz varázsa című, most megjelent könyve nagy ívű életműve összegzése. A vaskos kötetben megjelent értekezések, cikkek, interjúk, recenziók csaknem öt évtizedet fognak át. A címben szereplő Atlasz a görög titánra utal, aki a vállán hordozta az égboltot. Gerardus Mercator, a XVI. századi jeles térképésze, kötetbe fűzött gyűjteménye címlapján a titán az eget és a Földet ábrázoló gömbbel szerepel. Ennek nyomán nevezték el a térképgyűjteményeket atlasznak. Kubassek János első meghatározó élménye hátizsákos gimnazistaként történt Erdélyben, amikor ellátogatott Csomakőrösre, Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujába. Ez eldöntötte életútja alakulását. Felkereste Lengyelfalvát, Orbán Balázs szülőhelyét és nyugvóhelyét, Szelykefürdőt is. A kötet első tanulmánya az 1977-ből való Tudományos diákköri dolgozat, amikor a szerző a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–földrajz szakos hallgatója volt. Több írásban is megemlékezik egykori tanárairól.

Számos tanulmányban szóba kerül Balázs Dénes geográfus munkássága, akinek szellemi örökségét továbbvitte. Balázs Dénes utazásai során tárgyi emlékeket gyűjtött a világjáró magyarokról. Úgy vélte, megőrzésükre múzeumot kell létrehozni, amelyben ebben akarta elhelyezni saját gyűjteményét is el. Elképzelését a Magyar Földrajzi Társaság karolta fel. Kubassek János már egyetemista korától kezdve aktív szerepet játszott a terv megvalósításában. A Magyar Földrajzi Múzeum 1983-ban nyílt meg Érden, és Kubassek János lett az első igazgatója, majd negyven évig töltötte be ezt a tisztet. Nyugdíjba vonulása óta címzetes igazgatóként segíti a munkát.
Az Atlasz világa hű krónika
Az Atlasz varázsa hű krónikája Kubassek János múzeumszervező tevékenységének, a gyűjtemény gyarapításának, és a fenntartással kapcsolatos gondoknak. Különösen érdekes a múzeum kertjében kialakított, a magyar utazókat és felfedezőket bemutató szoborpark története, a detektívregénybe illő nyomozás Antal Károly szobrászművész elveszett Kőrösi Csoma-szobra után, amely végül egy kőbányai sírkőfaragó raktártelepéről került elő.