A Brexit kapcsán sokat lehetett hallani arról, hogy London el fogja veszíteni vezető pozícióját Európában. A nagyobb cégek sorban költöztették át a szerverparkjaikat, főleg a bankszektort várta Párizs és Frankfurt. Az első felzúdulás után lecsillapodtak az indulatok, London üzleti negyedei, a City és Canary Wharf még mindig tartják a vezető szerepüket, és a legtöbb nemzetközi cégnek továbbra is Londonban vagy a környékén van központja. Főleg az amerikai és indiai vállalatok számára ugródeszka a város Európa meghódításához, hiszen nincsenek kulturális és nyelvi akadályok. Mintha csak az változott volna, hogy határátlépéskor útlevélellenőrzésre van szüksége az Európai Unióból érkezőknek.

Én is így megyek keresztül a London City repülőtér ellenőrzésen, beszkennelem az útlevelemet és indulhat a kaland. Ez a brit főváros legkisebb reptere, viszont ez esik legközelebb Canary Wharfhoz. Leggyakoribb látogatói az egy-két napra a városba érkező üzletemberek, akiknek mindegy, hogy a nagy repterekhez képest kevés gép száll innen fel, mert Frankfurt és Párizs nagyon hamar elérhető. Egy kellemetlenségük van: a lakóházak közelsége miatt ezt zárják leghamarabb London légikikötői között. Még ki se érek a terminálba, de az egyik felhőszolgáltató máris mesterséges intelligencia (MI) alapú fejlesztésével csábít, hogy térjek át okosabb megoldására. A gyorsvasúton is egymást érik a reklámok, főleg pénzügyi vagy telefonos ajánlatokkal próbálják a frissen érkezőket meggyőzni, mennyire jó az élet digitalizálva. Sokat mesél egy társadalomról, milyen hirdetések szerepelnek az utcán. Frankfurtban a szórakozás az első: rengeteg koncert és ételkiszállítással kapcsolatos plakát van, London viszont a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szolgáltatásokkal van tele.
Hiába szól rendre ma minden híradás, magazin és internetes platform az MI-ről, a legtöbb cég korántsem vezette be a technológiát a mindennapok használatában. Nagyon sokan kivárnak, kisebb teszteket készítenek és inkább konferenciákon beszélik meg tapasztalataikat. Ennek oka egyrészt, hogy a cégvezetés nem szeretne túl sok időt tölteni a teszteléssel, másrészt a nagyon prózai anyagi okok, egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő keret. A mesterséges intelligencia mindössze másfél-két éve a fősodorbeli gondolkozás része (ennek jele a számos címlap és reklám), és ennyi idő még nem elég a vállalkozások túlnyomó többségének megszokott stratégiájuk átalakítására, jövőbeli termelésük trendekhez igazítására.