Kölcsönveszik az arcodat, és a szádba adnak valamit, amit sosem mondtál

A mesterséges intelligencia az üzleti világban is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Bár sok cég kivár, a tesztelés és a tapasztalatmegosztás folyamatos. Komoly visszahangot váltott ki egy londoni konferencián, hogy már a hamis videók sem számítanak különlegességnek.

MI művész kiállítása Londonban. Fotó: Dan Kitwood

A marketingesek szó szerint és átvitt értelemben is becsomagolják, eladhatóvá teszik a terméket, illetve gondoskodnak a zavartalan kommunikációról. A fogyasztói igények kielégítése az elmúlt időszakban egyre nagyobb kihívás jelent, ugyanis egy napon több mint 1300 márkával is találkozhatunk. Elég csak arra gondolni, hogy ha kinyitjuk a hűtőt és hányféle szószt, felvágottat látunk, vagy a fürdőszobában hányféle krém gondoskodik a bőrünk egészségéről. Másik fogyasztói trend, hogy a Covid óta egyre kevesebbszer keresik fel a vásárlók kérdéseikkel az értékesítőket, inkább az interneten keresgélnek, gyűjtenek információkat, és csak a folyamat legvégén fordulnak a kiválasztott céghez. Ebben az információs túlterheltségben nem csoda, hogy a vállalatok a mesterséges intelligenciát próbálják segítségül hívni, hogy így növeljék értékesítéseiket.

A gyorsvasút után a metrón folytatódó reklámok persze erről nem mesélnek. Mindössze természetessé teszik az utca embere és főként üzleti negyed célközönsége számára az MI használatát. Az elegáns, sötét öltönyösök fel sem néznek telefonjukból, vagy esetleg a színe miatt még mindig státusszimbólum-kiegészítőnek tartott Financial Timesból, észre sem veszik a plakátokat. Miután kiszállnak a banki negyedben, főleg az esőkabátos és sportcipős közönség marad, ám mivel én sem tűsarkakon repültem, nem lógok ki a környezetből. A viktoriánus Anglia egyik ékkövének és London legforgalmasabb metróállomásának számító Liverpool Streeten kibújok az esőkabátomból, és amolyan Dolgozó lány jelleggel átveszem a sportcipőmet az aranyszínű magassarkúmra, ezzel is jelezve: megérkeztem úticélomhoz, a B2B Marketing Net által európai vezető marketingeseknek szervezett konferenciára.

Már néhány beszélgetés és előadás után az előadóknak fenntartott színfalak mögötti társalgóban kiderül, hogy minden szakértővel egyetértünk: kísérletezni kell a mesterséges intelligencia legjobb használatával, mert nélküle nincs hosszú távú fejlődés. Aki most lemarad, az hamar végleg kimarad. Persze az MI jó ideje a marketing szerves része, például az online webshopokban keresgélés után újra ugyanazt a macskás takarót látjuk, mint amire előző nap ránéztünk. A felhasználó az oldal elhagyása után nem felejtheti el keresése tárgyát, hátha egy idő után megveszi. Johan Thorbjornsson ezzel kapcsolatban a McKinsey kutatásairól beszélve elmondja, hogy az MI elsősorban az adatfeldolgozásban, a felhasználói élmények javításában, az értékesítés adminisztratív munkáiban és az ügyfélszolgálati munka digitalizálásában segít, ugyanakkor egyedül nem old meg mindent.

A mesterséges intelligencia segítéségével egyre több és igényesebb marketinganyag készíthető, és ezáltal több idő és lehetőség jut a fogyasztói csoportok igényeinek külön-külön való számbavételére. Egészen apró csoportosításra is lehetőség lesz, így egyre testreszabottabb ajánlatokkal, ötletekkel fognak előállni a cégek. Sokakat ez a jelenség inkább megijeszt az adatkezelés és a személyes adatok biztonsága miatt. Európa-szerte a felhasználók mind kevesebb információt szeretnének online megadni. Ezért a marketingszakemberek számára egyre nagyobb kihívás a valós igények ismerete és az adatok megfelelő kiértékelése. A technológia pedig egyértelműen kétélű fegyver. Ben Lee, a Bidwells ügynökség munkatársa például teljesen természetesen mutatja a deepfake videók (valódinak tűnő képsorok, amelyeket mesterséges intelligencia állít elő valódi emberek arcának felhasználásával) használatát a reklámkampányokban. A Virgin Voyage hajóutak esetén a technológia lényege, hogy valaki arcát kölcsönvéve szó szerint szájába adják a mondanivalót, és úgy állítják be, mintha az illető mondta volna az információkat.

Mindez a bizalom (vagy éppen annak elvesztése) miatt fontos. Az üzleti kapcsolatok ápolása ugyanis nem működik enélkül. Kérdés, hogyan lehet megtalálni egy cég számára a legértékesebb felhasználókat, hogy már az első kapcsolatfelvételkor kiépüljön a bizalom. A nehezítő körülmények miatt egyre furfangosabb technológiákra van szükség, így kerül szóba a LinkedIn. Sokan hiszik, hogy a közösségi média csak játéktér, ám annak üzleti verziói – ahova a felhasználók maguk töltik fel adataikat, és osztják meg professzionális mérföldköveiket – aranybányát jelentenek a marketingesek számára. Tavaly több mint egymilliárd felhasználói fiók létezett a LikedInen, több mint kétszáz országból regisztráltak. Hetente 61 millióan keresnek állást, és a legtöbb cég már a jelentkezéshez elkéri a felhasználó fiókját. Az üzleti Tindernek is nevezett közösségi platformon a szabályok is rendkívül hasonlóak: meggyőző fénykép és leírás visz közelebb a vágyott célhoz. Kapcsolatfelvételre és üzleti viszony megszilárdítására kiválóak lehetnek a LinkedInen megosztott adatok, ám megfelelő stratégiát kell kiépíteni, amely inkább törekszik a felhasználók oktatására semmint termék rövid távú értékesítésre. Vagyis minden mesterségesintelligencia-használat ellenére sem lehet automatizálni a személyes kapcsolatfelvételt, és nagyon fontos az érzelmek megélése.