A brit külügyminiszter hazánk mellé áll

A Népszövetség római ülésén Austin Chamberlain brit külügyminiszter szívélyes szavakkal ajánlja elfogadni a magyar szanálási javaslatot. Halálra ítéli a bíróság az Erzsébetvárosi Körben elkövetett, nyolc halálos áldozattal járó robbantás két fő tettesét. Nagyatádi Szabó István néhai agrárminiszter egykori személyi titkára, Eskütt Lajos öt év börtönt kap csalásért. A csehszlovák hatóságok tiltása miatt zárt ajtók mögött kénytelenek Jókai Mórról megemlékezni szülővárosában, Komáromban. Megszavazza a Nemzetgyűlés az új házszabályt, ami gátat vethet az obstrukciónak.

A komáromi kultúrpalota, ma Duna Menti Múzeum Jókai Mór szobrával (Forrás: Wikipédia)

Komáromban zárt ajtók mögött emlékeztek meg a város szülötte, Jókai Mór halálának huszadik és születésének közelgő századik évfordulójáról – ad róla hírt a Budapesti Hírlap december 10-én. A helyi tudósító jelenti: „A megszállt Komárom magyarsága már hosszabb ideje készül arra, hogy nagyszabású ünnepség keretében hódoljon a centenárium alkalmából Jókai emlékének. Az ünnepséget a komáromi kultúrházban akarták megtartani, s az egész Felvidék magyarsága részt akart venni az ünnepen. A cseh hatóságok azonban az utolsó pillanatban megakadályozták a december 1-re kitűzött ünnep megtartását.” 

A magyar oldalon lévő Komárom polgármesterétől szintén megtagadták a csehszlovák hatóságok az átkelési engedélyt. Komárom magyarsága azonban zárt ajtók mögött, meghívottak jelenlétében mégis megtartotta a megemlékezést, „családi összejövetel színezetét” adva az eseménynek, így a cseh hatóságok nem akadályozhatták meg.

Az Egységes Párt belső rendezvényén megünneplik a házszabály megújításának elfogadását. A Pesti Hírlap december 12-i beszámolója szerint Bethlen István miniszterelnök bevallja: a múltbeli események miatt tartott attól, hogy a kérdéshez hozzányúljon. Az ellenzék ugyanis abban a hitben él, hogy „a nemzet a házszabály-revízióval szemben ma is azon az állásponton van, mint volt tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt, amikor a házszabály-revízió és a nemzeti követelmények kérdése bizonyos kapcsolatban állottak, s amikor a nemzetnek nagy része abban a meggyőződésben volt, hogy még ez az egyedüli fegyver, amelynek segítségével keresztül lehet forszírozni azokat a függetlenségi princípiumokat és követeléseket, melyekkel szemben Ausztria mindig frontot csinált.” Az emberek a kormányfő szerint azonban már nem így gondolkodnak. 

Én úgy látom, hogy a nemzet azon az állásponton van, hogy ha valakinek többséget ad, nemcsak jogot, de kötelességet is ró rá. 

Azt várja, hogy a többség éljen a jogaival, vigye keresztül az akaratát és férfiasan álljon ki azok mellett az elvek mellett, amelyeket hirdet.