Tavaszi gondolatok Badacsonyból

Badacsonyban ma is találunk felkereshető emlékeket a szabadságharc és az azt követő megtorlás idejéből.

A reformkorban, a nemzeti ébredés idején a Balaton-felvidéken – elsősorban Füred vonzáskörében – számos kimagasló szellemiségű személy tevékenykedett. Badacsony hegyéről elég, ha Kisfaludy Sándorra vagy a felsőbüki Nagy családra gondolunk, s azon tucatnyi nemesi ifjúra, akik – itt hagyva a szőlőhegy tavasszal, nyáron, ősszel egyaránt csodálatosan gazdag világát – 1848–49-ben a honvédseregben harcoltak.

Badacsonyban ma is találunk felkereshető emlékeket a szabadságharc és az azt követő megtorlás idejéből. A Szent Donát-kápolna közelében keskeny, az aradi vértanú tábornokról elnevezett Pöltenberg utca vezet be a ma is álló emeletes, tornyos Fackh–Poeltenberg-villához. Fent a hegyen, a most Szépkilátó borozónak nevezett Békássy–Hertelendy-ház körül kialakított szoborparkban pedig közvetlenül a rázós bazaltút mellett áll lovag Poeltenberg Ernő tábornok mellszobra. A tábornok valószínűleg sosem járt Badacsonyban, ám nővére, leánya és három unokája itt, a badacsonytomaji alsó temetőben lelt végső nyugalomra. Fackh–Poeltenberg-villát említettem azért, mert a két család élete szervesen összekapcsolódott, sőt az utódok mindkét vezetéknevet viselték. A teljesen magyar érzelmű lovag Fackh József nyugalmazott császári-királyi őrnagy felesége a tábornok nővére, Poeltenberg Amália volt.

Lovag Fackh József 69 évesen (!) önként jelentkezett a honvédseregbe, több győztes csatában vett részt, s vezérőrnagyként ment végleg nyugalomba. Mindkét fia részt vett a szabadságharcban. Fackh Oszkár huszárszázadosként hajtott végre vakmerő akciókat s harcolta végig a, háborút, testvére, Gedő nagybátyja Poeltenberg tábornok szárnysegédeként, segédtisztjeként teljesített szolgálatot. A szabadságharc bukását követően Fackh Gedő feleségül vette unokatestvérét, a tábornok leányát Poeltenberg Ilonát, s ők 1871-től Badacsonyt választották otthonukul. A villát Fackh Gedő építette, aki rendkívül tevékeny életet élt, ő volt a badacsonyi közösségi, társadalmi élet motorja. Háromhektáros szőlőbirtokán kiváló minőségű borokat termelt és villájában rendezte meg 1877 novemberében a badacsonyi borok első vásárát. Volt országgyűlési képviselő és tagja volt a badacsonyi turizmus és gazdaság felvirágzását célul kitűző Badacsonyi Yacht Egylet (1883) elnökségének. Poeltenberg Ilonával való házasságukból három gyermek született, és az egyetlen fiú, Fackh Elemér elhunytával (1941) a család badacsonyi ága kihalt. A birtok helyén, a villa körül, ma 17 nyaraló, illetve lakóház áll.
A ma élő badacsonyiak közül szinte senki nem ismeri Gyulai Gaál Miklós nevét, aki Zala vármegye egyetlen honvédtábornoka volt. A tábornok Zalaszegváron született nemesi családban, és a bécsi hadiakadémián hadmérnökként végzett. A birodalom több városában szolgált, majd 1848. szeptember elején nyugdíjazását kérte és hazatért Szegvárra. Szeptember közepén Szemere Bertalan írásban felkérte, hogy vállaljon szolgálatot a honvédseregben. Gyulai Gaál tömör válaszlevelében – mint igaz hazafi – felajánlotta szolgálatait és javasolta Jellasics megtámadását, és másnap már Keszthelyen csatlakozott a honvédséghez. Decemberben ezredesként az aradi ostromsereg parancsnoka volt, majd 1849 májusában a Várnokkar (műszaki vezérkar) vezetőjeként, vezérőrnagyként az erődítési feladatokért és a védelmi rendszer kiépítéséért felelt. A Dunántúl elestét követően kérte nyugdíjazását, és két hónapon keresztül bujkált, majd feladta magát az osztrák hatóságoknak. Aradra vitték, ahol először halálra ítélték, majd az ítéletet húsz év várfogságra változtatták. Az aradi börtönben megbetegedett, s 1854. november végén Pesten, a katonai kórházban meghalt. Nagyabonyban (ma Abony) temették el.

Az 1806-os Hazai tudósítások Badacsony hegyet bemutató írásában a tisztes és alkalmatos épületekkel jeleskedő nagy szőlők között a szerző – Kultsár István – felsorolja Gyulai Gál Mihály, a tábornok édesapjának szőlőjét és épületét is, amelyet 1844-ben Gyulai Gaál Miklós ingatlanai között említenek. Több tanulmányban szerepel, hogy a tábornok a Bakonyban bujdosott mind a magyar, mind az osztrák katonák elől. A valóság az volt – Móricz János badacsonytomaji lelkész írta le –, hogy a tábornok tőle kérte, hogy szerezze meg a badacsonyi pincéjének a kulcsát, majd el is jött a kulcsért, és júliusban csaknem mindennap találkozott a tisztelendővel. Életrajzírója, Szarka Lajos szerint Gaál badacsonyi szőlőszomszédja is megerősítette, hogy július közepétől szeptember közepéig valahányszor szőlőjénél tartózkodott, mindannyiszor találkozott Gaál alezredessel.

Mennyire érdekes lehetett ez a szőlőhegyi világ! Hiszen Gyulai Gaál szőlőjétől keletre Ranolder püspök birtoka helyezkedett el, majd a püspöki szőlőn túl, a korábban nemzetőrtiszt, majd az osztrákok által megyefőnöknek kinevezett Bogyay Lajos birtoka következett. Gyulai Gaál Miklós tábornok kiválóan hegedült, rajzolt, festett, s rendkívül művelt emberként a Badacsony-hegyi társaságok kedvelt tagja volt. Így biztosan ismerték egymást a közel egykorú Bogyay Lajossal, aki európai színvonalú fajtagyűjteményt és borászatot hozott létre, és ahogy említettük, az osztrák hatalom képviselőjeként került a vármegye élére.

Mindezt azért kellett elmesélnem, mert a tábornokot teljes vagyonelkobzásra is ítélték, amelynek végrehajtása a megyefőnök Bogyay Lajos feladata volt. Azt tudnunk kell, hogy Bogyay vezetése alatt Zala vármegyébe nem hoztak be egyetlen idegen hivatalnokot sem, az általa kinevezettek valamennyien magyarok voltak. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy amikor a kerületi főispán kérte, hogy terjessze fel azokat, „kik a lázadás érdekében kitűnően működtek”, csak újabb sürgetésre, három hónap múlva válaszolt, hogy a megyében ilyenek nincsenek.

A tábornok badacsonyi ingatlanának elkobzását úgy oldotta meg, hogy hitelezői igényekre hivatkozva a birtokot Gyulai Gaál József – a tábornok testvére – nevére íratta és zár alá vétette. Egy biztos: az ingatlan még 1927-ben is a család, özv. Gyulai Gaál Ödönné tulajdonában volt. Az bizonyos, hogy a konzervatív nézeteket valló jogász, hivatalnok, kiváló szőlész-borász Bogyay Lajos nem volt forradalmár, de nem volt áruló sem. Az élet, a nemzet folyamatosságát igyekezett szolgálni. Jól mutatja ezt, hogy két idősebb lányának férje Hertelendy Kálmán és Skublics Gyula amellett, hogy badacsonyi szőlőbirtokkal rendelkeztek, honvédtisztek voltak. Több forrás szerint Hertelendy Kálmán százados lőtte le 1849. május 21-én, Buda visszavételekor a vár parancsnokát, Heinrich Hentzi őrnagyot. Az már egy hihetetlen csavar a történetben, hogy Hertelendy Ferenc – Bogyay Lajos unokája – Gyulai Gaál Irént, a tábornok József testvérének dédunokáját vette el feleségül. Ezért ismerik a badacsonyi emberek a Gyulai Gaál-birtokot Hertelendy-szőlőnek és a ma is álló több mint 230 éves Gyulai Gaál-villát Hertelendy-villának.

Hertelendy Ferenc kivételes életművet hagyott maga után. Volt országgyűlési képviselő, vármegyei főispán, főrendi házi tag. Édesapja, Hertelendy Kálmán korai halála miatt fiatalon átvette a Zala vármegyei birtokainak irányítását, nagyszerű szőlőbirtokokat hozott létre Badacsonyban és Lesencetomajon. Elnöke volt a Zala vármegyei Gazdasági Egyesületnek, alelnöke a Magyar Szőlősgazdák Országos Szövetségének. A Balatoni Szövetség alelnökeként rengeteget tett az északi parti vasútvonal megépüléséért.

A Badacsonyba kirándulók a már Lábdi (tördemici) határba eső, a Római útról nyíló Turista nevezetű úton felfelé körülbelül 200 méter után érnek be az egykori Gyulai Gaál-birtokra, ahol jobbra a szőlő helyén fásodott erdő látható, az út másik felén pedig nyaralók pompáznak. Feljebb, a kerítés résein megtekinthető a régi Gyulai Gaál–Hertelendy-villa. Hertelendy Ferenc életművének tiszteletére pedig a Rózsakőtől a hegytető felé vezető turistaút mentén a Páholy pihenő közelében állított bazaltkőből örök emléket a Balatoni Szövetség (1927), ahol a hegyre kirándulók megállhatnak néhány percre tiszteletadás céljából.