Covidinka

Vírus ide vagy oda: a magyar embert a nyelvi kreativitása és játékossága nem hagyta el.

Járványszett, karanténpedagógia, Skype-­kocsma, banyatájm, zoomszínház. E néhány szóban benne van az elmúlt hónapok életérzése. Vírus ide vagy oda: a magyar embert a nyelvi kreativitása és játékossága nem hagyta el.

Új szavak százai születtek, amelyek a koronavírus-járvány kor- és kórdokumentumai – állapítja meg Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető docense a napokban megjelent, négyszáz szót és kifejezést tartalmazó Karanténszótárában.

A nyelv legfrissebb jelenségei iránt pályája elejétől elkötelezett kutató még áprilisban jelentkezett átfogó tanulmánnyal, amelyben a keletkezett új szavakat (neologizmusokat) gyűjtötte össze és csoportosította jelentésük és keletkezésük alapján. Vannak képzéssel létrejöttek (például covidinka, elkaranténosodik), vannak köztük új szóösszetételek (koronavírus-krízis) és vannak új kifejezések is (digitális oktatás, házi tesztelés) – tudhatjuk meg Veszelszki Ágnesnek a szótár elején is közölt tanulmányából.

A szótári adatok között a legnagyobb számban a karant(én) előtaggal rendelkezők sorakoznak, több ezek közül igen megmosolyogtató:

– karantanya: A kisgyerek(ek)kel otthon lévő anya mozgástere, terepe karantén idején. KaranTanya, karantAnya. Anyukatársaim, hogy bír­játok a karantanyalétet?

– karanténfergés: A házat csak nyomós indokkal lehetett elhagyni a kijá­rási korlátozás idején. Ezen indokok egyike a bevásárlás volt, amit né­hányan ürügyként, az otthoni egyhangúságot feloldó pótcselekvésként használtak. A karantén és a ténfergés szavakból jött létre. Nem is vásá­rolnak, ez csak karanténfergés.

– karanténhaj: Ha a kijárási korlátozás idején valaki nem tudott eljut­ni a fodrászhoz, akkor elképzelhető, hogy a festése lenőtt, esetleg va­lamely családtagja vagy saját maga amatőr módon vágta le a haját. Karanténhaj – három egyszerű frizura otthonra.

Számomra kedves szó a normatív változásokra utaló koronaetikett. A fertőzésveszély megváltoztatta az udvariassági, az üd­vözlési formákat is. Például a testi kontaktussal járó kézfogás helyett új üdvözlési módokat javasolnak a protokollszakértők: a meghajlást, a biccentést, a namaszté­mozdulatot vagy a szívre tett kézzel meghajlást. Könyökpacsi. A koronaetikett szerint nem szabad kezet fogni.

Az operatív törzs (vagy a szótárból megtudhatjuk másik nevét is: aperitif törzs) tagjai sem „mentesültek” a szóképzés alól:

– cecíliás: Az operatív törzs sajtótájékoztatóinak rendszeres megszólalója volt az országos tiszti főorvos, Müller Cecília. A nevéből képzett mellék­név a beszédmódjára, stílusára utal. Nagyon cecíliásan fogalmaz.

– elgyőrfipalisodott: A kormányzati kommunikáció egyik kiemelt ar­ca-hangja Győrfi Pálé, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjéé. A te­levízióban és a videómegosztókon gyakorlatilag folyamatosan lehet(ett) találkozni az általa elmondott „Maradj otthon!” üzenettel. Az ironikus kifejezés olyan személyre vonatkozik, aki minden létező embernek pánikolva azt mondja, hogy maradjon otthon. Dani elgyőrfipalisodott, állandóan azt mondogatja, maradj otthon.

És végül egy (el)köszönés koronavírusos módra: Heló, szia, pandémia.

A Karanténszótárt olvasva a nyelvfejlődés állandó gesztusának lehetünk tanúi: az ember – alkalmazkodva a váratlan életmódbeli fordulatokhoz – nemcsak új viselkedésbeli formákat, eljárásmódokat alakít ki, hanem azokat rögvest új szavakkal is illeti. Végigböngészve a szótárt az elmúlt hónapok szokatlan pillanatai idéződnek fel, hagynak emléket a későbbi korok lehetőleg kórmentes társadalmainak.