– Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a házasság méltóságára. A házastársak lelki kapcsolata egyre inkább elmélyül az évek során, közben egyre több, egyre korábbi, tudattalan élmény kapcsolódik be az életközösségükbe. Azért lesznek szerelmesek, és vállalnak életközösséget, mert tudattalanul megérzik, hogy életük legmélyebb problémáival is találkozni fognak a másikkal való kapcsolatban. Ezért szoktuk mondani: a házasságok lélektani szempontból úgy köttetnek, hogy a felek „egymás tyúkszemére állnak”. És valóban, a házasságkötés után sorban jönnek elő az egyre mélyebb és mélyebb lelki problémák. Ez nem tudatos folyamat. Viszont Isten nagy ajándéka, hiszen problémamegoldásokon keresztül halad a fejlődésünk. C. G. Jung a lélek transzcendens funkciójának nevezi, amikor a problémákat okozó ellentéteket össze tudjuk építeni, és ezzel az integrálással fejlődünk. Ha így nézem a házasságot, akkor a tudattalanból is jövő választás azt is biztosítja számomra, hogy életem legmélyebb, fejlődésemhez szükséges problémáival fogok találkozni a másikon keresztül. Ha ettől megijedek, és otthagyom a párom, attól a lelkemet még viszem magammal, és néhány év veszteség után a következő kapcsolataimban ugyanazokkal a nehézségekkel fogok találkozni. Lélektanilag ezért nemkívánatos a válás, bár néha szükséges, amikor a felek annyira destruktívvá válnak egymás és a gyerek felé, hogy kevésbé sérülnek, ha szakítanak.