A kiállításmegnyitóról hazafelé tartva álomba zötykölt a vonat. Újpest és Sződliget között arról álmodtam, hogy a népvándorlás korában élek valahol a Kárpát-medencében. Izgalmas kor lehetett ez az időszak a nagy jövés-menés miatt, de azt már kevésbé tartottam érdekesnek, hogy csecsemőként a fejemet zsugorították, hogy kúpszerű képződménnyé váljon a teteje. Évtizedekkel öregebben varázslószerű, jósnak és kuruzslónak kinéző szerzet a kúpos fejemre csapott, és meglékelte a koponyámat.
A folytatásra nem maradt idő, mert a kalauz felrázott, hogy kéri a jegyeket és bérleteket. Sohasem tudom meg, hogy lóval együtt temettek-e díszes sírba, vagy egyszerűen elhantoltak a halálos kimenetelű lékelés után.
Ennyire azért nem megrázó a Magyar Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása. Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című bemutató az antropológia és az archeogenetika segítségével szerzett, a korral kapcsolatos tudáskockákat, eredettöredékeket mutatja be. A hunok, avarok és magyarok történetéről szóló kiállítás a Magyarságkutató Intézet és a Magyar–Turán Alapítvány közreműködésével valósult meg.

Fotó: Teknős Miklós
A tárlat izgalmas témát boncolgat, amelyet „keleti szálként” említenek. Ezzel a szállal lehet és kell is vitatkozni. A tárlat nem foglal állást a magyarok és hunok rokoni kapcsolatáról, az avarokról, a mongolokról és a többi népről. Tudományosan igazolt eredményeket közöl, végtére is a természettudományok múzeumában járunk, nem a fantazmagóriák ködös világában. Az igazolt eredményekből ugyanakkor viszonylag kevés van. Vékony a mezsgye, tudományos és áltudományos nézetek sokasága kíséri a témát.
A tárlatnyitón külön hangsúlyozták, nem akarnak következtetéseket levonni, majd később, pár év múlva, amikor sokkal nagyobb adatállomány áll a rendelkezésükre annak megválaszolására, hogy a magyarság honnan jött, milyen utat járt be.
Három-négy hét alatt született meg a tárlat, ebből következően nem túl bonyolult és cizellált a körítés. Dobozokból emelt fal hullámzik, térdmagasságban idővonal hívja fel a figyelmet arra, hogy melyik év miért volt érdekes a Kárpát-medencében. A dobozinstallációk között tarsolylemezek, fegyverek, lófejjel eltemetett ismeretlen sírja és megannyi koponya, illetve arcrekonstrukció. A régmúlt idők embereit ezek hozzák közelebb, emellett régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciókon mutatják be a honfoglalás kori kultúra egy-egy tárgyi elemét.