Érdekes látni, hogyan lesz egy koponyából hús-vér arc, ami nem egyszerűen a gyurmahengerek véletlenszerű ráragasztását jelenti a koponyára, hanem komoly tudomány. Ezzel a módszerrel a valaha volt emberek hiteles, élethű arcot kapnak. Mi pedig közelebb érezhetjük őket magunkhoz, hiszen könnyebben képzeljük el őket élő személyként, akik hozzánk hasonlóan éltek. Tizenhárom ember arcrekonstrukciója látható, köztük hun és honfoglalás kori férfiak, de híres emberek is, például III. Béla király vagy a kegyetlen gyilkosság áldozatául esett – az újonnan kinevezett főigazgató, Bernert Zsolt szívéhez közel álló, hiszen ő kutatta – macsói Béla Árpád-házi herceg.
A rémálmot okozó mesterséges koponyadeformálás ősi szokás, a történelem előtti időből származik. Valamennyi kontinensen előfordult számos kultúrában. A Kárpát-medencében a hunok érkezésével jelent meg tömegesen – a kiállításon három hun–germán kori egyén koponyatorza látható.
Pár lépéssel odébb a sebészi koponyalékelés, azaz trepanáció nyomai. Gyógyító célú műtéti beavatkozás volt, amelynek során eltávolították az agykoponya egy darabját. A honfoglaló magyaroknál a lékelés a férfiaknál sokkal gyakoribb volt, mint a nőknél és gyerekeknél.A jelképes koponyalékelés ennek enyhébb változata, amikor csak megkaparják az ember fejét, de nem ütnek bele lyukat. Innen a vonatélmény.
A magyarázó szövegekkel bőségesen ellátott bemutató helyreteszi a tárgyak világát. Tájékoztat, eligazít érdekes stílusban. Nem visz el túl sok időt a kiállítás, kihagyni nem érdemes, ha arra járunk.
(Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig. A Magyar Természettudományi Múzeum kiállítása 2019. október 16. és november 18. között látogatható. Helyszín: Budapest, Ludovika tér 2.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!