„Nem volt olyan ellenzéki frakció, amely egyetértett volna a harmadik rezsicsökkentéssel, vasárnapi sajtótájékoztatójukon mindannyian dühödten támadták – mondta Rogán. – Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az intézkedés teljes mértékben szembemegy azzal, amit 2002–10-es regnálásuk során hangoztattak, miszerint az árak csökkentésére semmi lehetőség sincsen. Ráadásul Bajnai Gordon szerint nincs is szükség rezsicsökkentésre, hiszen a volt miniszterelnök szerint Magyarországon a rezsi nem magas.”
Ezzel szemben – hangsúlyozta a frakcióvezető – 2010-ig a magyar családok fizették a jövedelmükhöz viszonyítva a legmagasabb árakat az EU-ban, az ő jövedelmük legnagyobb részét vitte el a rezsi befizetése. Az elmúlt évben az is látszik, hogy igenis van lehetőség a rezsi csökkentésére: a villamos áram, a gáz rekordnagyságú, húszszázalékos mérséklése – a többi közműdíj, valamint egyebek között a kommunális hulladékszállítás díjának csökkentése mellett – közelebb hozta az európai átlaghoz a villamosenergia és gáz magyarországi árát, jelentette ki a fideszes politikus.
Rogán Antal elmondta, hogy szeretnék górcső alá venni a rezsi minden egyes elemét, „még olyanokat is talán, amelyekkel egyébként a korábbi időszakban nem foglalkoztunk”. Jelezte, hogy vizsgálódásuk tárgya elsősorban az áram- és a gázár. A frakcióvezető azt is közölte: az újabb rezsicsökkentés időpontjára és mértékére januárban tesznek javaslatot a frakciónak.
A sajtótájékoztatón az is szóba került, hogy január 1-jével 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a közszférában a mostani 98-ról egy a vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében. A Fidesz frakcióvezetője jelezte, a javasolt módosítás a kormány az Európai Unió közötti vitával függ össze, az unió ugyanis nullára szeretné csökkenteni a végkielégítések különadóját. A politikus elmondta, ő az eredeti 98 százalékkal értene egyet, de ha a kormány úgy véli, a 75 százalékot könnyebb megvédeni, akkor ez értelmes kompromisszum lehet.
„Azonban egyvalamit még nem értünk el – hangsúlyozta Rogán Antal –, a családok még a felét sem kapták vissza a 2002–10 közti áremeléseknek, amelyek döntően Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányaihoz fűződnek, hiszen ekkor háromszorosára nőtt a gázár, és megduplázódott az áram ára. A magyarok még a kétlépcsős rezsicsökkentés után is többet fizetnek az EU-átlagnál, még mindig messze vannak tőle, ezért az európai átlag elérése lesz a legfontosabb iránytű, amikor a harmadik rezsicsökkentés nagyságrendjéről döntünk.” A frakcióvezető hozzátette: a rezsi minden elemét újra górcső alá veszik, különös tekintettel a villamos energia és a gáz árára.
Fónagy János, a közüzemi költségek meghatározásáért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette: az elmúlt évekig 3,8 millió család összes jövedelmének egyharmadát rezsire fizette, ennek vetett véget a két rezsicsökkentés. Ennek sikerét látva, de érzékelve a családok még mindig jelentős terheit, a kormány november 1-jével lejjebb szorította az árakat, így 230-240 milliárd forint marad a családok zsebében. Ez – a családi adókedvezménnyel kiegészítve – egy kétkeresős, kétgyermekes, 54 négyzetméteres panellakásban lakó családnak évi 120-140 ezer, egy nyugdíjasnak 40-60 ezer forint spórolást jelent – azaz családonként egyhavi átlagjövedelmet. Fónagy kiemelte: Európában kirívó, hogy a rezsicsökkentés mind a hazai ellenzék, mind az EU állandó kereszttüzében állt, és törvénnyel kellett megvédeni, miközben az unió országai sorra vesznek napirendre hasonló intézkedéseket.
A politikus korábban elmondta: január első napjaira, tizedike környékére állítja össze a számításokkal alátámasztott javaslatát a harmadik rezsicsökkentésről a Rogán Antal vezette munkacsoport. Az biztosnak tűnik, hogy az áram és a gáz ismét olcsóbb lesz.
Orbán Viktor miniszterelnök december 13-án jelentette be, hogy újabb rezsicsökkentést tervez a Fidesz. Ennek kapcsán Rogán Antal másnap azt nyilatkozta: szerinte a harmadik rezsicsökkentés megvalósítható, és a Fidesz-frakció januárban dönthet róla.
Az Országgyűlés elnöke szerint óriási munkát végeztek el az elmúlt közel négy évben, a parlament 822 törvényről – köztük 141 nemzetközi szerződésről – döntött, és négyszáznál több országgyűlési határozat született. Kövér László elmondta: a törvényjavaslatok egyharmadát ebben a ciklusban parlamenti képviselők nyújtották be, kétharmadát a kormány, ami így normális. Hozzátette: szerinte válságmentes szituációban több idő jutna egy-egy törvény megvitatására. Lehet, nem is a kormány, hanem az élet diktálta a tempót – jegyezte meg, utalva arra, hogy 2010-ben válsághelyzetet örököltek az előző kabinettől. Ma már azonban nem az események diktálják a tempót, Magyarország kiegyensúlyozott, normális fejlődés előtt áll – tette hozzá.
Várhatóan január közepén kezdenek ülésezni az országgyűlési bizottságok, és január 20-án lesz a tavaszi ülésszak első plenáris napja – közölte Kövér László, az M1 Napirend előtt című műsorában hétfőn. Hozzátette: arra számít, hogy nagyjából február közepéig be tudják fejezni a munkát, és március teljes egészében már a kampányidőszak lesz. Ugyanakkor – mint mondta – folyamatosan kampány van a magyar Országgyűlésben. Hozzátette: abban reménykedik, hogy a magyar közvélemény világosan, egyértelműen állást tud foglalni a választásokon, mi az a kampányeszköz, amit még elfogad. A házelnök abban is bízik, a következő voksolás után kicsit lehiggadnak a kedélyek.
Az autonómiatörekvések melletti kiállással kapcsolatban úgy fogalmazott: nem idő, hanem célszerűség kérdése. Kiemelte, ebben nem a parlamenti diplomáciáé az elsődleges szerep, hanem a végrehajtó hatalomé, s az elszakított nemzetrészek nem szabad úgy érezniük, hogy a magyarországi politika nem foglalkozik velük eléggé.
