A holttesteket a napokig tartó vérengzést követően tömegsírba temették, később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták és újabb tömegsírokba rejtették. A város környékén több mint 50 tömegsírt tártak fel, és még mindig bukkannak újabbakra. Az exhumálások során előfordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő, eltemetni csak akkor engedik őket a hatóságok, ha a holttest legalább kétharmad részét fellelik.
A történteket a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben népirtásnak minősítette. A fő felelősként megnevezett Ratko Mladic hadseregparancsnok és Radovan Karadzic akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de végül elfogták és kiadták őket Hágának. Előbbit 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület.
A boszniai szerb hatóságok azt elismerik, hogy Srebrenicában szörnyű bűncselekmények történtek, de szerintük a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Először azt állították, hogy a város bevételekor legfeljebb kétezer bosnyák esett el, és mindannyian katonák voltak. A boszniai szerb kormány az események után kilenc évvel, 2004-ben jelentést fogadott el, amelyben elismerte, hogy előre kitervelt, 7800 áldozatot követelő vérengzés történt és bocsánatot kért a mészárlásért. A jelentést azonban 2018 augusztusában a boszniai szerb parlament és a kormány is elvetette, azt állítva, hogy az „a nemzetközi közösség nyomása alatt” készült. Tavaly úgy döntöttek, ismét megvizsgálják a mészárlás körülményeit, mert szerintük a bosnyák áldozatok számát eltúlozzák, a szerbekét alábecsülik. A szerb közvélemény ma is úgy tartja, a srebrenicai mészárlás egyfajta bosszú volt, válasz a boszniai muszlimok által a háborúban a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségekre.
A tragédia tizedik és tizenötödik évfordulóján Boris Tadic szerb elnök a megbékélés szándékával részt vett a srebrenicai megemlékezéseken, és bocsánatot kért a szerbiai polgárok nevében az elkövetett bűntettekért. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban ugyancsak bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket „a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el”. 2015 júniusában hasonló kijelentést tett Aleksandar Vucic akkori szerb miniszterelnök, jelenlegi államfő is, akit a megemlékezésen kifütyültek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!