Minden számot megdöntött a hazai turizmus, de az idei évtől a minőség kerül a fókuszba

Tavaly a korábbi rekordévet is felmúlta a magyar turizmus, megdöntötte a korábbi 20 milliós vendégszámot. Húszmilliónál több vendéget idehívni nem cél, innentől a minőségi turizmus erősítése a feladatunk – mondta a 2025-ös hazai turisztikai számokról tartott előzetes tájékoztatón Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.

A turizmus az elmúlt időszakban igazi húzóágazatnak bizonyult Fotó: Vémi Zoltán

A magyar turizmus-vendéglátás már 2024-ben történelmet írt, minden korábbinál több vendég pihent Magyarországon. Tavaly még az előző év rekordját is megdöntötte a hazai idegenforgalom: elértük a 20 milliós vendégszámot. Egy tízmilliós ország esetében ez kiemelkedően magas szám – fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke. 

Budapest a hazai turizmus fellegvára: összesen két és fél millió vendég érkezett tavaly ide. Fotó: Shutterstock

Ismét rendkívüli eredményeket produkált a magyar turizmus

Jelentős növekedést ért el a turizmus a vendégéjszakák számát illetően is, több mint ötszázalékos növekedéssel, 48,9 millió vendégéjszakát töltöttek el az utazók.

Budapest is tovább szárnyalt: ide 13 százalékkal több, összesen két és fél millió vendég érkezett, de a Liszt Ferenc repülőtér is elérte a 19 milliós utasszámot, amely az elmúlt 75 év legjobb eredménye.

Mindannyian büszkék lehetünk a magyar turizmus eredményeire – vélekedett Guller Zoltán. Mint mondta, a vendégszámokat illetően az európai uniós növekedési átlag 2,5-szeresével nőtt, amely Ausztriáénak több mint 2-szerese, Horvátországnak ötszöröse, Csehországnak is több mint kétszerese.

Ezzel a vendégszám-növekedést illetően az unióban a hetedik helyen állunk, amely egyébként nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a külföldi és a belföldi vendégek számát illetően.

Hol, mennyi vendég fordult meg?

A növekedés – Guller Zoltán szerint – különösen Budapesten volt elképesztő, ahol 13 százalékkal fogadtunk több vendéget. Itt a belföldi és külföldiek száma egyaránt jelentősen nőtt: több mint hétmillió külföldi és mintegy egymillió hazai vendég pihent a magyar fővárosban.

A vidéki Magyarország is jól teljesített: több mint 12 millió vendég érkezett ide, alapvetően magyarok, több mint kilencmillióan, amely 2,5 százalékos növekedést jelent, de emellett 3,5 millió külföldit is vendégül láttak.

Tavaly hazánkba 

• a legtöbben, 1,1 millióan Németországból érkeztek, ez 13 százalékkal volt több, mint a korábbi évben,
• őket Románia,
• Lengyelország,
• Egyesült királyság,
• Olaszország,
• Csehország,
• Ausztria,
• Szlovákia,
• Egyesült Államok,
• Spanyolország követte.

Budapestre az említett 2,5 millió vendég közül a legtöbben, 600 ezren az Egyesült királyságból érkeztek. A legerősebb küldőországok közé még Németország, Olaszország, az Egyesült Államok, Spanyolország, Románia, Izrael, Lengyelország és Franciaország került be.

A vidéki top öt úti célok között Siófok, Hévíz, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Bük szerepelt.

A Balatonon 3,4 millió vendég pihent az óévben, közülük több mint 2,5 millió belföldi és közel 830 ezer külföldi volt. Ez a szám összességében 2,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A vendégszám-növekedésnek köszönhetően mind a vendégszám, mind pedig a vendégéjszakaszám jelentősen bővült. A tavalyi adatok szerint a teljes vidéki vendégforgalom 20 százalékát bonyolította le a Balaton, mintegy 218 milliárd forintos árbevételt produkálva.

Jó évet zárt a Bahart is, 2,4 százalékkal nőtt az utasszám, a Mahart pedig több mint kétszeresével növelte forgalmát, a vendégek számát a 2024-es adatokhoz képest.

A Szép-kártyára az elmúlt évben 499 milliárd forintot töltöttek fel, amely az előző évit tíz százalékkal haladta meg. A költések pedig 492 milliárd forintosak voltak, ezzel 14 százalékkal nőtt az elköltött összegek száma a korábbi évhez képest. 

A mennyiségi szemléletet felváltja a minőségi szemlélet

Guller Zoltán szerint 

bár a fenti számokra kimondottan büszkék lehetünk, de az idei évtől máshová kerül a fókusz: a mennyiségi turizmus helyett a minőségi, minél többet költő vendégek fogadása a cél.

Ferihegyre például jelenleg 52 százalékban fapados járatok érkeznek, szerinte ezen érdemes lehet változtatni, de fontos a minőségi fővárosi szálláskapacitás fejlesztése is, hiszen az egyelőre nem tud lépést tartani a forgalomnövekedéssel.