2003 óta kíséri fokozott figyelemmel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, hogy mi történik a kanalasgémekkel Magyarországon és a vonulási útvonalaikon. 2017 óta tizenkét egyed – hat fiatal és hat öreg – kanalasgém kapott GPS-jeladót a hátára. A vizsgálatok megerősítettek több feltételezést, amit eddig a gyűrűs példányok viselkedéséből csak valószínűsíteni tudtak a természetvédők: a kedvezőtlen években a kanalasgémek jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek. Erre szolgáltatott bizonyítékot a Csaj-tónál 2019-ben jeladót kapott, JP91 kódú öreg tojó kanalasgém.
– Ez a példány az idei rendkívül száraz tavasszal meg sem próbált fészkelni, a Kárpát-medence déli harmadában kóborolt. Ugyanez a madár a szokatlanul korai elvonulásról is érdekes adatokat szolgáltatott: június 19-én a Maros Aradtól nyugatra eső szakaszáról határozottan elindult délnyugat felé, majd másnap a kedvezőtlen időjárás miatt megállt Bosznia-Hercegovinában, Szarajevó környékén. Néhány nappal később észak felé, Horvátországba, egy kedvező táplálkozási feltételeket nyújtó halastóhoz húzódott. Innen két hét elteltével, július 7-én egy betörő hidegfront északi szelét kihasználva Olaszországba, Manfredoniába repült, vagyis nagyon korán megkezdte a vonulását. Manfredoniából július 16-án már Szicíliába vonult, és várható, hogy innen is hamarosan folytatja az útját a Tunéziában, Gabes közelében lévő telelőhelye felé – számolt be Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora.
A kanalasgémek őszi vonulása jellemzően augusztus vége és október eleje között zajlik, ennek során elsősorban Tunézia és Olaszország vizes élőhelyeire húzódnak, de kis százalékban átrepülik a Szaharát és a Száhel-övezet vizes élőhelyein telelnek. Az utóbbi években Magyarországon is sikeresen áttelelt néhány példány. Az idei korai indulás hátterében az áll, hogy a kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a „lábalható”, 40 centiméternél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek teszik. Az olyan száraz, aszályos időszakok, mint amilyen 2020 tavasza volt, különösen súlyosan érintik a Kárpát-medencei állományt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közleménye szerint mivel a Kárpát-medence hajdani vizes élőhelyeinek csak a töredéke maradt meg napjainkra, az egyetlen felelős magatartás a vizeink minél szélesebb körű megőrzése.
