Míg élelmiszer nélkül akár több hétig is kihúzzuk, víz nélkül legfeljebb három napig bírjuk, a testünk 75 százaléka ugyanis víz, sőt bizonyos szerveinkben – pl. agyszövet, máj, szív – még ennél is magasabb az aránya. Segítségével juttatja el szervezetünk a sejtekhez az egészséges működéshez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, illetve szabadul meg a méreganyagoktól. Szükség van rá a vérképzéshez, az emésztéshez, az idegi és hormonális folyamatok szabályozásához, a testhőmérséklet fenntartásához és még egy sor, élettani szempontból nélkülözhetetlen folyamathoz.
A szervezet vízigényét számos tényező befolyásolja. Nem mindegy, hogyan táplálkozol, és milyen típusú munkát végzel, ahogy az sem, melyik évszakban járunk éppen. Gyakran olvashatjuk, hogy napi két liter folyadék fogyasztását javasolják az orvosok, beleértve a táplálékkal bevitt vízmennyiséget is, ám sok szakértő szerint ennyi nem elég. Az élelmiszerrel elfogyasztott víz ugyanis nem számít folyadékpótlásnak, azt szinte teljes egészében a táplálék feldolgozására és a szervezet méregtelenítésére fordítjuk. A sóban és fehérjében gazdag étrend például rengeteg vizet von el a testtől, ahogy a kávé, a tea vagy a cukros italok feldolgozása is. Vagyis aki egy meleg nyári napon egy kellemesen hideg kólával oltja a szomját, az nemhogy nem segít a szervezete vízhiányán, hanem paradox módon még fokozza is a kiszáradását.
Általánosságban elmondható, hogy 10 testsúlykilogrammonként napi 350 ml víz fogyasztása javasolt, vagyis normál hőmérsékleti körülmények között és átlagos fizikai aktivitás mellett egy 70 kg körüli embernek 8-10 alkalommal 250 ml víz elfogyasztása ajánlott, de a nyári melegben ez az igény akár 12 pohárra is nőhet.
Nem jó délelőtt behörpölni az egész napos adagot, aztán délután egy cseppet sem inni, mert a test csak korlátozott mértékben képes tárolni a vizet. A főétkezések előtt félórával, továbbá evés után két órával érdemes inni, ez nem hígítja az emésztőnedveket, és kényelmesen lecsúszik a szükséges mennyiség.
