Miért jött el az ideje idehaza az iskolaőrség felállításának?

Ízlelgetjük a szót: iskolaőr. Előbb-utóbb meg kell szoknunk, hiszen ez év szeptemberétől 491 állami fenntartású köznevelési és szakképzési intézményben állnak munkába. De vajon miért jött el az ideje idehaza az iskolaőrség felállításának?

„Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni” – mondta diákjainak sok-sok évvel ezelőtt Karácsony Sándor (1891–1952) író-pedagógus, aki elsősorban szeretettel fordult a tanítványai felé, és a gyerekekkel autonóm személyiségként foglalkozott.

Nevelni, tanítani, új utakat mutatni a diákoknak különleges hivatás, ugyanakkor az eredményes tanár-diák (szülő-gyerek) kapcsolat nem nélkülözheti a fegyelmet. S azt is jól tudjuk, hogy a tanár és a tanuló kapcsolatát a szülő és a gyermek egymáshoz való viszonya alapozza, határozza meg.

Ez a kapcsolat azonban sokat változott és változóban van ma is. Számos példát ismerünk a családunkban, ismeretségi körünkben a hagyományos tekintélyelvű nevelésre vagy akár a „gyermekem legjobb barátja szeretnék lenni” elképzelésre is.

Pálcától a pofonig

Az egyiptomi, a görög, majd a római kultúra is gyakran alkalmazta a testi fenyítést mint a fegyelmezés eszközét. A megvesszőzés, a sarokba állítás vagy a körmös egészen a XX. század elejéig része volt a tanárok eszköztárának. A XIX. század végétől már számos pedagógus tett hitet a korábbiaktól gyökeresen eltérő, gyermekközpontú nevelési technikák mellett.

Maria Montessori (1870–1952) olasz orvosnő-pedagógus például így fogalmazott A gyermek felfedezése című könyvében: „A tanító leggyakrabban azért parancsol, mert ő az erős, és azért követel engedelmességet a gyermektől, mert az a gyenge. Pedig a felnőttnek a gyermek előtt szerető és avatott vezetőként kellene mutatkoznia, aki végigsegíti őt a mennyei birodalomba vezető úton.”

Az elhíresült makarenkói pofon az orosz pedagógus, Anton Szemjonovics Makarenko (1888–1939) nevéhez fűződik, aki a testi fenyítést valójában elítélte. Pedagógiai hősköltemény című regényében úgy ír az elhíresült pofonról mint pedagógiai hibáról, téves lépésről, illetve őszinte és pillanatnyi emberi reakcióról.

Nincs egyedül üdvözítő megoldás, a gyereknevelésben rengeteg múlik a személyiségen, a mások helyzetébe beleélő készségen, a nyitottságon és a tudatosságon. Európában a 60-as, Magyarországon a 80-as, 90-es években intézményi formában jelentek meg az alternatív oktatási módszerek.

Ma már választhatunk az alternatív iskolák gyermekközpontú, a fegyelmezést egyedi módon értelmező megoldásai és az állami iskolák hagyományosabb szemlélete között. Miközben az oktatási paletta színesedett, a társadalom szerkezete is alapos változáson ment át.

Szomorú, de az iskolaőrség felállítását a sajnálatosan növekvő számú tanárverések, az előforduló szülői agresszió indokolta.

– Alapvető gond, hogy gyakran elfelejtjük: a tanulás kemény munka. A többórás koncentrált figyelemhez – ami pedig a diákok napi feladata – önfegyelem is kell. Adott esetben gondot jelenthet a sok iskolán kívüli foglalkozás, szakkör. A szülő „megrendelőként” teljesítményt vár a gyerektől az iskolában és a különórákon egyaránt. Ebben a viszonyrendszerben azonban maga az iskola is szolgáltatóvá válik – magyarázza Fábián Bertalan, a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója.

– Ráadásul a pedagógusok társadalmi megítélése gyakran nem pozitív, hiszen ma anyagi alapon értékelünk. A körülöttünk élő családok szerkezete is különböző: sok esetben a hagyományostól eltérő értékrendek hatnak a gyerekekre, ezért az iskola, a tanár iránti viszony is megváltozott.

Mi segíthetne? Sift Karina viselkedéselemző, mesterszakos pszichológushallgató szerint számos esetben a gyerekeket egymástól és önmaguktól kell megvédeni – gondoljunk csak a rengeteg zaklatásra, megfélemlítésre, amit a diákok egymás között követnek el mind fizikai, mind lelki téren.

– Ugyanakkor én sem szívesen használom a fegyelmezés szót, mert inkább a nevelés és az odafigyelés lenne a megoldás – mondja a kirendelt iskolaőrökkel kapcsolatban.

– Valakire-valamire szükség van, aki-ami megoldást kínál erre, de az szerintem nem az iskolaőr lesz. Az iskolaőrség felállítása inkább a tünet kezelése, mintsem a probléma kialakulásának megakadályozása. Előrevivő lenne, ha helyénvaló módszereket adnának a tanárok és a szülők kezébe. Erre természetesen ki kellene fejleszteni az oktatóprogramokat, a ténylegesen alkalmazható, tanulható technikákat, s mindezt a lehető legszélesebb körben átadni az érintetteknek.

Iskolaőr-kisokos

– Az iskolaőrség a rendőrség alá tartozó rendészeti szerv lesz.

– Elsősorban nyugdíjas rendőrök lehetnek iskolaőrök, de más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végző is dolgozhat közöttük.

– A szolgálatot teljesítő iskolaőr biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközöket alkalmazhat: ez jelenthet testi kényszert vagy gázsprayt, rendőrbotot és bilincset. Fegyvere nincs.

– A munkaviszony létesítésétől számított legfeljebb kilencven napon belül sikeres vizsgát kell tennie meghatározott elméleti-gyakorlati és szabálysértési, valamint alapvető pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekből. Ehhez külön felkészítést szerveznek augusztusban.