Ahogy írták, a madarak, a hüllők és az emlősök könnyei nagyon hasonlítanak annak ellenére, hogy az egyes fajok könnyének szerkezetében nagy eltérések mutatkoztak.
A bagoly és a tengeri teknős könnyében több fehérje és karbamid volt, mint a többi vizsgált állatban – mutattak rá a szakemberek a tanulmányban. – Az elektrolit-egyensúly minden faj esetében hasonló volt, de magasabb-alacsonyabb nátrium-, klorid- és vastartalommal és teljesen változó fehérjekoncentrációval.
Az emberi könnyek átlagos fehérjetartalma magasabb volt, mint más fajoknál, kivéve a kajmánformáknál, amelyeknek nagyon nagy a szeme, és ritkán pislognak, ami még magasabb fehérjekoncentrációval jár.
A kutatók szerint a kajmánformák könnyei egyedisége a vízi környezethez való alkalmazkodásuknak köszönhető.
A most közzétett új eredmények szerint a környező környezet tehát fontos hatással van a könny összetételére. A jövőben a tudósok még több faj könnyének elemzését tervezik, amelyek újszerű módszerekkel segíthetnek mind az emberek, mind az állatok szemproblémáinak kezelésében.
