A világ legrégebbi állati hímivarsejtjeit rejti egy borostyánkő

A szakértők szerint a kagylósrákok megkövesedett külső héja gyakori lelet, ám lágy részekkel együtt megmaradt példányt ritkán találni.

Forrás: MTI2020. 09. 16. 11:18
Gdansk, 2019. március 20. Borostyánkövek egy kiállítóhelyen a 26. alkalommal megrendezett borostyánkõ, ékszer- és drágakõ kiállításon a lengyelországi Gdanskban 2019. március 20-án. A világ egyik legnagyobb borostyánkõ kiállításán 54 ország 470 kiállítója vesz részt. MTI/EPA-PAP/Adam Warzawa Fotó: Adam Warzawa Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kínai Tudományos Akadémia nancsingi intézetének munkatársa, Vang Ho szerint az eddig ismert legrégebbi, megkövesedett állati spermiumok mindössze 17 millió évesek voltak.

A szakemberek ezúttal a csaknem 500 millió éve létező és az óceánok nagy részében megtalálható kagylósrákok (Ostracoda) osztályának egyik nőstényében fedezték fel a spermiumokat, vagyis az állatot röviddel azelőtt termékenyítették meg, hogy beleragadt a vesztét jelentő gyantába.A kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálták az eredményeiket – írja az MTI.

A felfedezést még különlegesebbé teszi a spermiumok „hatalmas” mérete: csaknem 4,6-szor hosszabbak magánál a hím állatnál.

„Egy 1,7 méter magas embernél ez nagyjából 7,30 métert jelentene, vagyis rengeteg energia szükséges az előállításukhoz”

– jegyezte meg Renate Matzke-Karasz, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.

A kutatók a kagylósrákok egy eddig ismeretlen új fajaként azonosították a borostyánban lévő apró állatot és a Myanmarcypris hui tudományos nevet adták neki. A szakértők szerint a kagylósrákok megkövesedett külső héja gyakori lelet, ám lágy részekkel együtt megmaradt példányt ritkán találni.

Az állatvilágban a hímek többsége általában több tíz millió apró spermiumot termel, ám a kagylósrákok a mennyiség helyett a minőségre törekednek. Számos egymásnak ellentmondó elmélet létezik a hatalmas spermiumok evolúciós jelentőségével kapcsolatban. Matzke-Karasz szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy a „nagy méretű spermiumokkal való reprodukció nem egy eltűnőben lévő evolúciós különlegesség, hanem egy hosszú távú előny a faj túlélése szempontjából”.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.