Akkor is jöhet a büntetés, ha át sem lépte a sebességhatárt

Van különbség az abszolút és a relatív gyorshajtás között, de mindkettőért büntethetnek. Öt tény a gyorshajtásról.

Forrás: Pexels

A magyar utakon is gyakori jelenség a gyorshajtás, a rendőrség pedig nem győzi hangoztatni, mennyire balesetbeszélyes a sebességhatárok túllépése. A Vezess.hu a D.A.S. Jogszerviz segítségével szedett össze öt tényt a gyorshajtásról.

Motorbalesetek és gyorshajtás

A halálos motorbalesetek több mint kétharmada abszolút sebességtúllépésre vezethető vissza. Amennyiben baleset másik jármű hibájából történik, sok esetben a személygépkocsi kikanyarodása okozza a balesetet, ami azt jelzi, hogy a járművezetők rosszul mérik fel a motorosok sebességét, illetve nehezebben észlelik őket.

Emiatt a motorosok halálos balesetének esélye húsz-harmincszorosa az autóval utazókénál.

Közigazgatási vagy szabálysértési bírság?

Gyorshajtás miatt indulhat az objektív felelősség alapján közigazgatási eljárás, de annak sincs akadálya, hogy szabálysértési eljárás keretein belül bírálják el azt. A két eljárás között számos különbség van, egyfelől a mentesülést illetően, másfelől a szabálysértési eljárás már a legkisebb sebességtúllépés miatt is megindulhat, szemben az objektív felelősség türelmi határaival.

Abszolút és relatív gyorshajtás

A megengedett sebességhatár „betartása” is lehet gyorshajtás, így büntetendő. A KRESZ egyik fontos előírása, hogy a járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni.

Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, ahogyan a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra is.

Erre tekintettel a vezetőnek a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

Abszolút sebességtúllépésről beszélünk, ha a megengedett (tábla vagy jogszabály alapján megállapítható) sebességet lépi túl a vezető, relatív sebességtúllépés áll fenn, amennyiben a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ilyen, ha esős időben nem lassít vagy az út ívéhez mérten hajt gyorsan. Ezért büntetés is járhat.

Fotó: Origó

Gyalogosok és gyorshajtás

Amennyiben egy jármű 32 km/h-val üt el egy gyalogost, az esetek öt százalékában lesz végzetes kimenetelű a baleset, míg 64 km/h-s sebességnél már az esetek 85 százaléka végződik halállal. Óriási jelentősége van tehát a lakóövezetekben, gyalogos-átkelőhelyeknél a sebesség betartásának.

A gyorshajtás egyéni előnyeivel szemben

Gyorshajtáskor hajlamosak vagyunk azt szem előtt tartani, hogy pár perccel lerövidítsük a menetidőt (számoljuk ki, tényleg legfeljebb perceket nyerünk).

Élvezetesebb a vezetés, miközben sebességünk minden egyes km/h-val való növelése többletkockázat, emellett növeli a kibocsátott káros anyagot, zajt, ezzel növeli a környezeti ártalmakat és rontja az ott lakók életminőségét, egyúttal a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás többletköltséget okoz.

De pontosan mennyi időt tudunk megspórolni azzal, ha az autópályán 130 helyett 140-nel vagy 150-nel közlekedünk egy adott távolságon? Ennyire keveset:

Fotó: Origo