Légiposta üzenet nélkül
Magyarországon a XI. században próbálkoztak először a hírvivő galambok tenyésztésével.
A török háborúk idején már rendszeresen használták ezeket, a várháborúk hírvivő galambjainak szerepéről Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza is megemlékezik – olvasható a nagyhaboru.blog.hu-n.
A magyar postagalambsport és hírszolgálat létrejötte 1882-ra tehető – akkor alakult meg a Columbia Magyar Galambtenyésztők Köre. 1886-ban szervezték az első magyar postagalambversenyt. Az első világháború idején az osztrák–magyar hadseregben is fontos feladatokat láttak el a postagalambok. A szárazföldi csapatok mellett a haditengerészetnél, illetve a légierőnél is szolgáltak.
A bevetésekre számos hajó, tengeralattjáró és repülő vitt magával postagalambokat – több esetben a tenger felett lelőtt repülőgép vagy megtorpedózott hajó személyzetét az üzenettel hazabocsátott galamb mentette meg. A huszadik században a magyar tenyésztők egyre szebb eredményeket értek el. 1939-ben a kölni kiállításon postagalambjaink második helyezést szereztek. 1982-ben, a szövetség fennállásának századik évfordulóján Magyarország nagy sikerű spartakiádot szervezett. 2001-ben a dél-afrikai nemzetközi teszttelepi megmérettetésen a magyar csapat világbajnoki címet nyert. 2014-ben világbajnokságnak adott helyet hazánk. A magyar postagalamb-tenyésztés egyik kiemelkedő alakja az 1979-ben elhunyt Anker Alfonz genetikus volt, akinek eredményeit az egész világon elismerték.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.