Valószínűleg postagalamb veszítette el azt az 1910-ben írt katonai üzenetet, amelyet véletlenül találtak meg Franciaországban.
Az üzenetre egy sétáló pár bukkant rá a Felső-Rajna megyei Ingersheim közelében. A kis alumíniumkapszulát rokonaik tanácsára a közeli Ligné múzeumának adták át – mesélte Dominique Jardy, az intézmény kurátora.
A múzeumot a Vogézek elzászi oldalán az első világháború idején 1915-ben vívott ütközet emlékére emelték.
A kapszulában egy igen jó állapotban fennmaradt, kézírásos német nyelvű üzenetet találtak, melyet a góthoz hasonló betűkkel vetettek papírra, ezért nehéz volt megfejteni
– magyarázta a kurátor, aki szerint annyira ritka kincs került a kezébe, amilyenhez negyven éve nem volt szerencséje.
Jardy „egy német barátját” hívta segítségül az írás megfejtéséhez. A levelet egy porosz gyalogosezred egy Ingersheimtől északra állomásozó tisztje küldte egy feljebbvalójának, aki ugyanannál az egységnél szolgált. A szövegben Bischwihr és Ingersheim közötti műveletekről volt szó, Elzász akkor Németországhoz tartozott.
Az üzenetnek összesen négy példányát adták fel négy galambbal, egyikük az indulás után nagyon hamar el is hagyhatta a küldeményt, amit végül 2020-ban találtak meg.
Az üzenet írásának dátumában kissé bizonytalanok voltak, mert az évszám utolsó számjegye nehezen volt olvasható, nem látszott jól, hogy 1910 vagy 1910. július 16-ai a keltezés. Jardy szerint 1910, mivel „lehetetlen, hogy 1916 legyen a dátum”.
A levelet a múzeumban állítják ki olyan körülmények között, hogy ne romolhasson az állapota.
Légiposta üzenet nélkül
Magyarországon a XI. században próbálkoztak először a hírvivő galambok tenyésztésével.
A török háborúk idején már rendszeresen használták ezeket, a várháborúk hírvivő galambjainak szerepéről Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza is megemlékezik – olvasható a nagyhaboru.blog.hu-n.
A magyar postagalambsport és hírszolgálat létrejötte 1882-ra tehető – akkor alakult meg a Columbia Magyar Galambtenyésztők Köre. 1886-ban szervezték az első magyar postagalambversenyt. Az első világháború idején az osztrák–magyar hadseregben is fontos feladatokat láttak el a postagalambok. A szárazföldi csapatok mellett a haditengerészetnél, illetve a légierőnél is szolgáltak.
A bevetésekre számos hajó, tengeralattjáró és repülő vitt magával postagalambokat – több esetben a tenger felett lelőtt repülőgép vagy megtorpedózott hajó személyzetét az üzenettel hazabocsátott galamb mentette meg. A huszadik században a magyar tenyésztők egyre szebb eredményeket értek el. 1939-ben a kölni kiállításon postagalambjaink második helyezést szereztek. 1982-ben, a szövetség fennállásának századik évfordulóján Magyarország nagy sikerű spartakiádot szervezett. 2001-ben a dél-afrikai nemzetközi teszttelepi megmérettetésen a magyar csapat világbajnoki címet nyert. 2014-ben világbajnokságnak adott helyet hazánk. A magyar postagalamb-tenyésztés egyik kiemelkedő alakja az 1979-ben elhunyt Anker Alfonz genetikus volt, akinek eredményeit az egész világon elismerték.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
