A hatvanas évei közepén járó férfi nagyon büszke a tavaly elkészült, az M2-es autópályától kőhajításnyira található váci postagalambteszt-telepre. A bejárat melletti építményre kitűzött zászlók azt jelzik, honnan érkeztek ide galambok. Jelenleg 340 tulajdonos tartja ott a madarát – magyarok mellett németek, hollandok, belgák, lengyelek, oroszok és sokan mások.
– Hatvan éve foglalkozom postagalambokkal. Számomra ez a legokosabb állat, hiszen bárhova elviszem, aznap vagy másnap hazatér – tekint a hatalmas, fémből készült galambházra Bacskai Sándor, aki hulladékkereskedőként dolgozott, de az igazi önmegvalósítás neki a postagalambászat. Ez visz mindent, erre tette fel az életét a galambjaival többszörös magyar bajnok. (A postagalamb-egyesületeknek Magyarországon közel ötezer-ötszáz tagja van.)
A postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Fédération Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít – a váci bázis az FCI kötelékébe tartozik. 2014-ben Magyarországon, Vácon rendezték a postagalamb-világbajnokságot. A hatalmas érdeklődés láttán Bacskai Sándor úgy döntött, megépíti Európa legmodernebb galambházát. Tavaly készült el tajvani szakmai segítséggel a fiatal versenyzők kiképzőhelye.

A váci koncepció lényege, hogy egy-egy gazda nem tudja összehasonlítani saját madarainak képességeit másokéival. Ehhez az kell, hogy ugyanolyan feltételek között éljenek, ugyanazt a táplálékot egyék, ugyanazokat a gyógyszereket kapják. Erre megoldás a teszttelep. Az idekerülő ifjú versenyzőket előbb karanténba teszik, nehogy megfertőzzék a már ott lévőket, közben megkapják a szükséges gyógyszereket. Ha valamennyi védőoltáson túl vannak, és egészségesek, kezdődhetnek az edzések, hogy a kora őszi versenyeken kiderüljön, melyikük a legjobb. Hogyan derül ki a kiválóság? Egyszerűen: a teszttelepet otthonuknak tekintő madarakat elviszik több száz kilométerre, majd szabadon engedik. Amelyik a leggyorsabban hazatalál, azt érdemes szaporítani, mert annak a genetikája a legjobb. De hogyan találnak haza?