Akár ezer, élete folyamán pedig több millió szúnyogot is megeszik egy-egy denevérek egyetlen példánya éjjelente. Egyik leghasznosabb állatunk, az emberek többsége mégsem szereti, ösztönösen irtózik tőle, ráadásul az életkörülményei is egyre mostohábbak.
Észak-Magyarországon az Aggteleki Nemzeti Park – uniós, illetve hazai pályázat segítségével – az elmúlt négy évben 172 millió forintot fordíthatott e veszélyeztetett állatfaj védelmére.
A program megvalósítása során kiemelkedő jelentőségű denevérszállások fenntartása és fejlesztése történt meg, melyek rövid időn belül akár megszűnhettek volna.
Fotó: PEXELS
Magyarországon 28 denevérfaj él, többségük kifejezetten veszélyeztetett. Az Aggteleki Nemzeti Park területén rendkívül jelentős állományok élnek, köztük a kritikus helyzetbe került denevérfajok (mint a hosszúszárnyú vagy a kereknyergű patkósdenevér) legfontosabb hazai népességei.
A denevérek biológiai adottságaik és ökológiai igényeik miatt nagyon érzékenyek szálláshelyeik jellemzőire. Természetes körülmények között a hazai fajok fele barlangokban él, azonban a föld alatti szálláshelyek zavarása és hasznosítása miatt többségük kiszorul onnan.
Az állományok nagy része – létszámában igencsak megfogyatkozva – ma már inkább épületekben (templomok, kastélyok padlásain), mesterséges föld alatti üregekben (bányatárók) talál menedéket.
Ezek az új helyek a barlangoknál kedvezőbb mikroklimatikus feltételeket jelentenek, a művi környezetben azonban az állatok sajátos és fokozott veszélyeknek vannak kitéve (pl. gázfelhalmozódás, direkt lezárás, túlmelegedés, állandó zavarás stb.). Alkalmas szálláshelyek egyre kisebb számban léteznek, így a denevérek lehetősége a túlélésre egyre kevesebb.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Álarc mögé bújva, énekelve, táncolva udvarol a ráncos arcú denevér
Bőrredővel fedve pofáját, énekelve, táncolva udvarol a ráncos arcú denevér (Centurio senex) hímje. Ha a kiszemelt nőstény kiválasztja, a párosodás idejére álla alá ereszti a bőrredőt az állat – számolt be megfigyeléseiről a Costa Rica-i Egyetem tudósa, Bernal Rodríguez-Herrera vezette kutatócsoport a PLOS ONE című tudományos lapban.
Hat héten át infravörös- és hangfelvételekkel vizsgálták a különleges denevérfaj viselkedését.
A ráncos arcú denevér ritka, Mexikóban és Dél-Amerika északi részén honos faj. Az denevérek gyümölcsökkel táplálkoznak, nevüket szokatlanul gyűrött pofájukról kapták, amely a hímeknél jóval markánsabban szabdalt, mint a nőstényeknél.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
