Jó állapotú, 2300 éves Hermész-fejszobrot találtak Athénban

A minisztériumi közlemény szerint a lelet i.e. 4 század végéről vagy a 3. század elejéről származhat.

Nem akármilyen leletre bukkantak a görög fővárosban Forrás: Twitter

Jó állapotban fennmaradt, legalább 2300 éves Hermész-fejszobrot találtak Athén belvárosában a föld alatt csatornázási munkák közben – jelentette be vasárnap közleményben a görög kulturális minisztérium.

Nem akármilyen leletre bukkantak a görög fővárosban
Fotó: Twitter

A görög mitológiában Hermész – Zeusz fia – az istenek hírnöke, a pásztorok, utazók, kereskedők, a súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, az irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője volt.

Az istenséget öregkorában ábrázoló márvány fejszobrot pénteken találták 1,3 méter mélyen. A minisztériumi közlemény szerint az i.e. 4 század végéről vagy a 3. század elejéről származhat. Az athéni főpolgármester, Kosztasz Bakojannisz már szombaton fotót posztolt róla Facebook-oldalán.

A fej minden bizonnyal egy herma része volt, egy olyan négyszögletű kőoszlopé, amelyen rendszerint csak a fejet, esetleg a test felső részét és a falloszt faragták ki, és amely az ókori Athénban utcanevek hiányában igazította útba az utazókat.

Elfogadhatóvá párolt görög mitológia

Bevallom, szinte a dührohamig értetlenkedővé és méltatlankodóvá válok, valahányszor kanonizált szövegek, történetek, irodalmi alakok frivol és az esetek igen nagy százalékában a végletekig bugyuta átiratával találkozom; továbbá bevallom, az angol humor rajongója vagyok, nem pedig a – nem létező – németé – írta még tavaly júniusban Nagy Koppány Zsolt. Ilyen prekoncepciókkal vettem kézbe a Zeusz és bandája című kötetet, amely alcímének tanúsága szerint arra vállalkozik, hogy bemutassa a görög mitológiát „újratöltve”. Rossz érzéseim azonban egykettőre elpárologtak, amint olvasni kezdtem a kötetet. Az ifjúságnak szánt könyv olyan átgondolt, okosan humoros és visszafogottan nyegle-fiatalos nyelvezettel megírt alkotás (külön dicséret illeti a kötet fordítóját, Benkő Gittát, akinek a gyorsan változó ifjúsági szlengből mindig sikerült az időtállóbb kifejezéseket megtalálnia), amilyen ritkán születik, és amelyre nyugodtan rábízhatjuk gyermekeinket, ha azt szeretnénk, hogy a szövevényes és minden perverzióval meg igen zavaros viszonyokkal és viszonylatokkal teli görög mitológiai világ történéseit „az ifjúság számára átdolgozott” (a másik kifejezés, amitől kiver a hideg veríték) formában megismerhessék.