A haza és a kultúra szolgálatában – Széchényi Ferenc emlékezete

Több bekezdés sem lenne arra elegendő, hogy felsoroljuk gróf Széchényi Ferenc összes titulusát. Fényes karriert futott be, pedig a Habsburg uralkodók okozta csalódásai miatt többször is szakított a politikával. A könyvtáralapító gróf kétszáz esztendeje, 1820. december 13-án távozott az élők sorából – írja a szabadfold.hu.

Forrás: SZABADFOLD.HU2020. 12. 15. 15:32
null
Johann Ender - Széchényi Ferenc portréja Forrás: Wikipedia Commons
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XVII. században felemelkedő Széchényi család fertőszéplaki birtokán látta meg a napvilágot Széchényi Ferenc 1754-ben. Mint a többi főúri família gyermeke, ő is a bécsi Theresianumban végezte tanulmányait, amelyek latin-, irodalom- és filozófiaismeretei mellett kiterjedtek a jogi és gazdasági képzésre is.

A jezsuiták vezette kollégiumban alkalma nyílt régészekkel és éremszakértőkkel is kapcsolatba kerülni, hatásukra műgyűjtésbe fogott. Különösen a magyar vonatkozású vagy magyar nyelvű iratok, könyvek foglalkoztatták, vagyis a hungarikumok.

A szintén rangos családból származó Festetics Juliannával kötött házassága után vált igazi műgyűjtővé. Londonba és Nyugat-Európa számos városába ellátogatva rengeteg kéziratot, érmét, valamint térképet vásárolt. Mindezeket utána szakszerűen kategorizálta is, 1800 lapból álló összeállítása komoly nemzetközi elismerést váltott ki, tagja lett a göttingeni, a jénai és a bécsi tudományos akadémiáknak is.

Habsburg ellenszélben

A Theresianumban töltött iskolaéveket követően Széchényi közhivatalnoki pályára lépett, előbb a kőszegi területi tábla elnöke lett, aztán a báni tábla elnöke, majd a horvát bán helyettesének is kinevezték. Ahhoz, hogy Széchényi (és fia) hozzáállását és tenni akarását megértsük, meg kell említeni, hogy a két évszázadot felölelő török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc miatt, valamint az azt követő évtizedekben hazánk jelentősen leszakadt a tőlünk nyugatabbra fekvő államoktól.

Különösen az iparban mutatkozott meg ez a lemaradás, amit a negyven évig uralkodó Mária Terézia egyes rendeleteivel még vissza is fogott.

Éppen ezért a kor nemességének egy része bizakodva tekintett az 1780-ban trónra kerülő II. Józsefre, aki reformok egész sorát tervezte végrehajtani. Intézkedésekben nem is volt hiány, a „kalapos király” tíz év alatt mintegy 6000 rendeletet hozott! Széchényit munkája és a jozefinista reformok iránt tanúsított kezdeti rokonszenve miatt újabb és újabb állásokkal látta el, pályája egyre feljebb ívelt.

A lelkesedés azonban néhány év után erősen alábbhagyott, amikor kikristályosodtak II. József céljai hazánkkal: alávetett tartományként kezelte a Magyar Királyságot, és külön Erdélyt, mint elődei. Semmiféle önállóságot nem biztosított a magyaroknak, nem vette figyelembe igényeiket, csupán erőltetett németesítés révén egészen be akarta olvasztani őket birodalmába. Mindezek oda vezettek, hogy Széchényi Ferenc lemondott összes politikai tisztségéről, és II. József haláláig visszavonultan élt birtokain.

Az uralkodó halálát követően összehívott országgyűlésen ismét megjelent, és olyan reformokat sürgetett, amilyeneket fia és a későbbi reformkor nagyjai több évtizeddel később is csak komoly nehézségek árán tudtak keresztülvinni. Megelőzte a korát azzal, hogy a nemesi adózás bevezetését, vallásszabadságot és a magyar nyelv támogatását kívánta elérni. Az 1792-ben trónra lépő I. Ferenc azonban ugyancsak ellenezte a változásokat, a gróf ezért ismét kivonta magát a politikai életből.

Néhány év elteltével az ország legmagasabb méltóságai között találjuk ismét: főkamarás mester, a hétszemélyes tábla bírája lett, majd országbíró-helyettes, sőt még az Aranygyapjas-rend lovagja is. A Habsburg uralkodó merevségét, a reformok elutasítását azonban mégsem állhatta, ezért tiltakozásképp végleg hátat fordított a politikának.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Széchenyi emléke

Gróf Széchenyi István a legnagyobb magyar történelmi személyek között is az első helyet foglalja el. A fontolva haladás, a reformok, a nemzeti önrendelkezés és a hagyományok tisztelete mentén végzett munkája nélkül Magyarország ma teljesen más képet mutatna.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.