Megharapta egy cápa, 300 métert gyalogolt a segítségig

Fehér cápa támadt egy szörfösre Ausztráliában, a férfi túlélte a harapásokat – számolt be róla a BBC hírportálja – írja az Origó.

Nem csak a külseje, de a harapása is veszélyes volt a cápának Forrás: Pexels

A 29 éves férfi az Adelaide partjai közelében fekvő Kenguru-sziget egy strandja vizében szörfözött vasárnap, amikor a cápa rátámadt. Súlyos sérüléseket szenvedett, azt mondták, szerencséje volt, hogy túlélte.

Miután a mindentől távol eső D'Estrees-öbölben megsérült, sikerült partra jutnia, ezután még 300 métert gyalogolt, hogy segítséget kérjen.

Nem csak a külseje, de a harapása is veszélyes volt a cápának
Fotó: Pexels

Kézírásos levelében azt írta, hisz abban, hogy teljesen felépül. A balesetről is írt. Éppen a deszkáján ült, amikor ütést érzett a bal oldalán:olyan volt, mintha kamion ütött volna el."A cápa megharapta a hátamat, a fenekemet és a könyökömet és kiharapott egy darabot a deszkából" - olvasható a levélben.

Egy pillanatra látta az állatot, amint az elengedte és eltűnt a vízben. Ezután a férfi kievezett a deszkán.

A kiérkező mentősök egyike azt mondta, "katasztrofálisak" voltak a sérülései, és "elég elképesztő", hogy képes volt partja jutni, majd még gyalogolni is.

Michael Rushby a The Advertiser című helyi lapnak elmondta, a férfi nagyon szerencsés, hogy képes volt erre. Megjegyezte, hogy a környéken ritkák a cápatámadások.

Az D'Estrees-öblöt lezárták, az embereket arra kérték, kerüljék a környéket.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Cápafogakban több millió éves baktériumokat találtak

Bécsi kutatók 38 millió éves fosszilis baktériumokat találtak ugyanannyi idős cápafogakban.

Olyan mikrobákról van szó, melyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába beágyazottan éltek. Tokjuk kémiai folyamatok során megváltozott, ennek köszönhetően őrződtek meg az évmilliók során. A tudósok felfedezésükről a Scientific Reports című tudományos lapban számoltak be.

Az emberi fogakat biofilm, vagyis dentális plakk veszi körül, mely számos mikroorganizmust tartalmaz. Ha ennek az együttélésnek az egyensúlya felborul, a baktériumok anyagcseréjük révén megtámadhatják a fogzománcot, ekkor szuvasodik a fog. Ez a közvetlen hatás többnyire a fog felszínhez közeli régióit érinti.

Az Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) geológiai-paleontológiai részlegének kutatója vezette szakértői csoport számára meglepő volt, hogy kihalt cápák fogzománcában (Cretacladoides noricum) fosszilis baktériumokra bukkantak.

A fogzománc ugyanis a legkeményebb olyan szerves anyagokhoz tartozik, melyet organizmusok képeznek.

Tovább