Cápafogakban több millió éves baktériumokat találtak

Olyan mikrobákról van szó, melyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába beágyazottan éltek.

Olyan mikrobákról van szó, melyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába beágyazottan éltek Forrás: Flickr

Bécsi kutatók 38 millió éves fosszilis baktériumokat találtak ugyanannyi idős cápafogakban.

Olyan mikrobákról van szó, melyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába beágyazottan éltek. Tokjuk kémiai folyamatok során megváltozott, ennek köszönhetően őrződtek meg az évmilliók során.

A tudósok felfedezésükről a Scientific Reports című tudományos lapban számoltak be.

Az emberi fogakat biofilm, vagyis dentális plakk veszi körül, mely számos mikroorganizmust tartalmaz. Ha ennek az együttélésnek az egyensúlya felborul, a baktériumok anyagcseréjük révén megtámadhatják a fogzománcot, ekkor szuvasodik a fog. Ez a közvetlen hatás többnyire a fog felszínhez közeli régióit érinti.

Az Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) geológiai-paleontológiai részlegének kutatója vezette szakértői csoport számára meglepő volt, hogy kihalt cápák fogzománcában (Cretacladoides noricum) fosszilis baktériumokra bukkantak.

A fogzománc ugyanis a legkeményebb olyan szerves anyagokhoz tartozik, melyet organizmusok képeznek.

Olyan mikrobákról van szó, melyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába beágyazottan éltek
Fotó: Flickr

A szakértők szerint a fosszilis baktériumok valószínűleg arra specializálódtak, hogy aktívan behatoljanak a fogzománcba, mivel ott minimális mennyiségű szerves anyag lehetett. Összetett biokémiai folyamatok révén a baktériumok képesek voltak lebontani a zománcban lévő proteint. A mélytengerek rideg, tápanyagban szegény élőhelyén érthető ez a nagy erőfeszítés.

A kutatók először találtak bizonyítékot ilyen különleges tápanyagfelvételre.

A felfedezéssel egyértelműen bizonyították, hogy a kevés szerves anyagot tartalmazó fogzománckoronán is megtelepednek a mikrobák, ha szűkös a tápanyagellátottság, mint ahogyan ez a mélytengeri környezetben adott – írták a kutatók.

A tudósoknak az is meglepetést okozott, hogy milyen kiválóan őrződtek meg a baktériumok. „Kémiai folyamatok révén a baktériumok apró agyagásványokat vonzottak a sejtek felszínére. Ezek a burkok fosszilizálódtak és évmilliókon át kitartottak, amikor a baktériumok már régen szétestek” – fejtette ki Feichtinger.

Megdöbbentő, milyen állat földi maradványai kerülnek kalapács alá

Egy 37 millió évvel ezelőtt, a mai Egyesült Államok északi részén élt kardfogú macska csaknem teljes csontvázát árverezik el jövő héten Genfben – közölte a licitet bonyolító Piguet aukciós ház, amelynek becslései szerint a különleges lelet 60-80 ezer svájci frankért (19,6-26,2 millió forint) cserélhet gazdát.

Tovább...