időjárás 3°C Miklós 2022. december 6.
logo

Nem a Mars felszínén kell keresni az élet nyomait

Forrás: origo.hu
2020.12.07. 13:21
Nem a Mars felszínén kell keresni az élet nyomait

Ha valaha kialakult élet a Marson, az mélyen a fagyos felszín alatt rejtőzhetett. A bolygó belsejében termelődő hő megolvaszthatta a felszíni jégpáncél alsó rétegét, és a folyékony vizes közegben megindulhatott az evolúció – írja az Origó.

A Rutgers Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata szerint a Marson az élet számára leginkább kedvező zóna kilométerekkel a felszín alatt lehetett, ahol a geotermikus hő megolvasztotta a vastag felszíni jégpáncél alsó rétegét. A Science Advances folyóiratban közölt tanulmány megoldást kínál a Mars-kutatás egyik régóta nyitva álló kérdésére, a „halvány fiatal Nap„-paradoxonra.

„Még ha a számítógépes szimulációkban üvegházhatású gázokat, például széndioxidot, és rengeteg vízgőzt pumpálunk is a korai marsi légkörbe, a klímamodellek akkor sem dobnak ki egy olyan lehetséges forgatókönyvet, amelyben az ősi Mars tartósan meleg és nedves – vázolja a problémát Lujendra Ojha, a tanulmány vezető szerzője és a Rutgers Egyetem (New Brunswick, Egyesült Államok) Művészeti és Tudományos Karának Föld- és bolygótudományi előadója. –Szerzőtársaimmal együtt azt a lehetséges megoldást vetjük fel, hogy a halvány fiatal Nap-paradoxon legalább részben feloldható, ha a Mars a távoli múltban jelentős geotermikus hővel rendelkezett.”

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Napunk gigászi fúziós reaktor, amely a hidrogén héliummá alakításával termel energiát. Azonban a Nap hosszú idő alatt érte el azt a fényességet, amellyel ma ragyog, így a Naprendszer bolygóinak felszínét is csak fokozatosan melegítette fel. Négymilliárd évvel ezelőtt a Nap jóval halványabban sütött a mainál, így a korai Mars éghajlata szükségszerűen fagyos volt. Ugyanakkor a vörös bolygó felszíne bővelkedik az olyan geológiai és kémiai jellemzőkben, mint az ősi folyómedrek és víz által létrehozott ásványok, s ezek együttesen arról árulkodnak, hogy a Marson a 4.1-3.7 milliárd évvel ezelőtti ún. noachi periódusban jelentős mennyiségű folyékony víz állt rendelkezésre.

Erre a klímamodellek és geológiai tanújelek között feszülő látszólagos ellentmondásra szokás halvány fiatal nap-paradoxonként hivatkozni.

A Marshoz, Földhöz, Vénuszhoz és Merkúrhoz hasonló kőzetbolygókon az urán, a tórium, a kálium és más instabil elemek radioaktív bomlása hőt termel.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Ha ez a Marson jelentős tényező volt a nevezett időszakban, a bolygó belsejéből áradó hő akár meg is olvaszthatta a felszínt vastagon betakaró jégpáncél alsó felszínét, és folyékony vizet termelhetett annak ellenére, hogy a nap halványabban ragyogott a mainál.

A Földön például a geotermikus hő jég alatti tavakat hozott létre és tart fenn a nyugat-antarktiszi, grönlandi és sarkvidéki kanadai jégtakarók alatt. Feltehetőleg efféle olvadás magyarázhatja a cseppfolyós víz jelenlétét a 4 milliárd évvel ezelőtti fagyos Marson.

Az élet a mélybe húzódott

A Rutgers kutatói a Marsot leíró különböző adatsorokat tanulmányoztak annak megállapítására, hogy a geotermikus hő általi olvadás vajon lehetséges volt-e a noachi időszakban. Számításaik igazolták, hogy a felszín alatti olvadáshoz szükséges feltételek bolygószerte fennálltak az ősi Marson.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Még ha a vörös bolygó felszíni klímája meleg és nedves lett volna is 4 milliárd éve, mágneses mezőjének és légköre java részének elvesztésével a globális hőmérsékletnek mindenképp fokozatosan csökkennie kellett, így a folyékony víz csak messze a felszín alatt maradhatott fenn tartósan. Ezért ha valaha is formálódni kezdett a marsi élet, a cseppfolyós vizet követve egyre nagyobb mélységekbe kellett húzódnia.

„Ezekben a mélységekben a hévizek és kőzet-víz reakciók láthatták el energiával az életet – feltételezi Ojha. –Itt, a mélyben állhattak fenn az élet számára leghosszabb ideig kedvező körülmények.„A kutató hozzátette: a NASA InSight nevű Mars-szondája 2018-ban landolt bolygószomszédunkon, és a segítségével a tudósok jobban felmérhetik a geotermikus hőnek a noachi időszak alatt a Mars lakhatóságában játszott szerepét.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.