A Földön például a geotermikus hő jég alatti tavakat hozott létre és tart fenn a nyugat-antarktiszi, grönlandi és sarkvidéki kanadai jégtakarók alatt. Feltehetőleg efféle olvadás magyarázhatja a cseppfolyós víz jelenlétét a 4 milliárd évvel ezelőtti fagyos Marson.
Az élet a mélybe húzódott
A Rutgers kutatói a Marsot leíró különböző adatsorokat tanulmányoztak annak megállapítására, hogy a geotermikus hő általi olvadás vajon lehetséges volt-e a noachi időszakban. Számításaik igazolták, hogy a felszín alatti olvadáshoz szükséges feltételek bolygószerte fennálltak az ősi Marson.
Fotó: Pexels
Még ha a vörös bolygó felszíni klímája meleg és nedves lett volna is 4 milliárd éve, mágneses mezőjének és légköre java részének elvesztésével a globális hőmérsékletnek mindenképp fokozatosan csökkennie kellett, így a folyékony víz csak messze a felszín alatt maradhatott fenn tartósan. Ezért ha valaha is formálódni kezdett a marsi élet, a cseppfolyós vizet követve egyre nagyobb mélységekbe kellett húzódnia.
„Ezekben a mélységekben a hévizek és kőzet-víz reakciók láthatták el energiával az életet – feltételezi Ojha. –Itt, a mélyben állhattak fenn az élet számára leghosszabb ideig kedvező körülmények.„A kutató hozzátette: a NASA InSight nevű Mars-szondája 2018-ban landolt bolygószomszédunkon, és a segítségével a tudósok jobban felmérhetik a geotermikus hőnek a noachi időszak alatt a Mars lakhatóságában játszott szerepét.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!