Angol nyelvű könyvsorozat népszerűsíti az Árpád-kori Magyarországot

Az Árpád-ház program támogatásában Arpadiana címmel angol nyelvű könyvsorozatot indított az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont az Árpád-kori Magyarországról, annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is megismertethesse a széles olvasóközönséggel az egyik legizgalmasabb történelmi korszakot és benne az ősi Árpád-házat.

Budapest, 2011. mjus 26. Knyves Klmn kirly szobra a Hsk tern ll Ezredves (Millenniumi) emlkm bal oldali oszlopcsarnokban. MTI/Bizomnyosi: Jszai Csaba *************************** Kedves Felhasznl! Az n ltal most kivlasztott fnykp nem kpezi az MTI fotkiadsnak s archvumnak szerves rszt. A kp tartalmrt s a szvegrt a fot ksztje vllalja a felelssget. Fotó: MTI/Bizományosi: Jászai Csaba

Bagi Dániel „Divisio Regni (Arpadiana 2.)” című munkája az Árpád-kori dinasztikus vetélkedésekről mesél izgalmas formában. A disszertáció magyarul a Divisio regni – Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Přemyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században címmel olvasható. Az Árpádok 11–12. századi trónviszályai iránt mindig is élénk érdeklődést mutatott a magyar történetírás. Az ország megosztottsága, a „korona és kard” kérdése, Salamon és a hercegek viszálya, valamint Könyves Kálmán és Álmos trónharcai még a szépirodalom művelőit, illetve a forgatókönyvírókat is megihlették, és mély nyomot hagytak a nemzeti történeti emlékezetben. Ez a könyv is egy a számos idevágó tanulmány közül, amely – igaz, egy tágabb, közép-európai kontextusba helyezve – a 11. és korai 12. századi dinasztikus küzdelmeket igyekszik bemutatni.

A könyv főcímét adó „divisio regni” széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, amely a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt. Egyszerre jelentette az ország megosztását és a trónviszályokat, valamint az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónért folytatott harcokban részt vettek. E könyv is ebből a két szempontból elemzi a 11. századi dinasztikus konfliktusokat, részletesen tárgyalva az országmegosztások eredetét, kezdetét, a területi különkormányzatok összehasonlíthatóságának kérdését, illetve azokat a társadalomtörténeti viszonyrendszereket, amelyeknek keretében a források a trónharcokat értelmezték.

Gál Judit „Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary (Arpadiana 3.)” című értekezése a dalmáciai városokkal foglalkozik, és magyar nyelven Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban – A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői címmel jelent meg. Gál Judit az ELKH BTK Történettudományi Intézet munkatársa, fő kutatási területe Magyarország és a Balkán 11–15. századi kapcsolatainak története.

A Magyar Királyság és Horvátország közös államiságának több mint 800 éves története ellenére még ma is rengeteg megválaszolatlan kérdés van a két ország kapcsolatában. A dalmáciai városoknak a középkori Magyar Királyságban elfoglalt szerepe, illetve az uralkodóval való viszonya is ezek közé a fehér foltok közé tartozik. E könyv a magyar–horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül mutatja be Dalmácia helyét a magyar államban.

A kötet a városok és a királyi udvar kapcsolatainak számos aspektusán keresztül kalauzolja az olvasót, megvizsgálva az egyházszervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit, valamint az uralkodói reprezentáció elemeit is.

Zsoldos Attila „The Árpáds and Their People (Arpadiana 4.)” című könyve az Árpád-kor történetének bemutatására vállalkozik, ám az események időrendjét követő hagyományos feldolgozásoktól jelentősen eltérő módszerrel. (A kötet egyben a szerző Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig című könyvének bővített és átdolgozott változata.)

A módszertani különbség lényege abban áll, hogy a korszak történetét az események egyetlen szálon futó előadása helyett az Árpád-kor társadalmának tükrében ismerheti meg az olvasó. A korszak forrásait, az Árpád-kori magyar történelem színterét és az eseménytörténetet áttekintő bevezető jellegű fejezetet követően a többi a kor szereplőinek egy-egy típusát rajzolja meg a királytól a szolgán át a szabad parasztig terjedően. Mindazon ismeretanyag, amely egy, az Árpád-kor történetének egészét tárgyaló munkától elvárható, ez alkalommal ebbe a társadalomtörténeti körképbe beillesztve kap helyet.

A szerző az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontja.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA olvashatják.