Különös teremtmények bukkantak elő az antarktiszi selfjég alól

A szakemberek a nyugat-antarktiszi Filchner-Ronne selfjégen végeztek fúrásokat, amikor felfedezték az állatokat.

Az Antarktisz (Déli-sarkkör) a mai napig sok új felfedezés helyszíne Fotó: . Forrás: MTI/EPA

„Különös teremtményeket” fedeztek fel kutatók egy 900 méter vastag antarktiszi selfjég alatt.

A Frontiers in Marine Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint a szakemberek a nyugat-antarktiszi Filchner-Ronne selfjégen végeztek fúrásokat, amikor felfedezték az állatokat – köztük szivacsokhoz hasonló élőlényeket és feltehetőleg eddig ismeretlen fajokat – egy tengerfenéken lévő kőtömbhöz tapadva.

„Arra számítottunk, hogy üledékmagmintát gyűjtünk be a selfjég alól, ezért igencsak meglepődtünk, amikor beleütköztünk a kőtömbbe és a videofelvételen megláttuk, hogy állatok élnek rajta”

– mondta James Smith, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) geológusa.

Noha az antarktiszi selfjegek alatti világot kutató szakemberek találkoztak már kisebb, helyváltoztató mozgásra képes organizmusokkal, úgy mint halakkal, medúzákkal és világítórákokkal, soha ezelőtt nem találtak még az aljzathoz rögzült, szűrögető szervezeteket ebben a környezetben, aminek alapján úgy vélték, hogy a teljes sötétség, a táplálékhiány és a mínusz 2 Celsius-fok túlságosan zord környezet a számukra.

„Ez a felfedezés egyike azon szerencsés véletleneknek, amelyek más irányba terelik az elméleteket és megmutatják nekünk, hogy az antarktiszi tengeri élet hihetetlenül különleges és elképesztően alkalmazkodott a fagyos környezethez”

– jegyezte meg Huw Griffiths, a BAS munkatársa, a tanulmány társszerzője.

„A felfedezésünk sokkal több kérdést szül, mint amennyit megválaszol, például hogyan kerültek ide ezek az élőlények, és mivel táplálkoznak”

– tette hozzá Griffiths.

Az Antarktisz (Déli-sarkkör) a mai napig sok új felfedezés helyszíne
Fotó: MTI/EPA

A szakember szerint az is fontos kérdés, hogy mi lesz ezekkel a közösségekkel, ha a selfjég összeomlik az éghajlatváltozás következtében.

Tavaly szeptemberben letört egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb selfjegéből

Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el – írtuk meg tavaly szeptemberben a BBC News-ra hivatkozva. A kutatók szerint a jelenség újabb bizonyíték a Grünald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra.