Az eddig véltnél korábban alakulhattak ki a fejlábúak

A kutatók a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.

Forrás: MTI2021. 03. 25. 9:36
Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak Forrás: Pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak – állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.

Az intézmény szakemberei szerint az Új-Fundland és Labrador tartománybeli félszigeten felfedezett 522 millió éves fosszíliák lehetnek a legelső ismert formái ezeknek a gerinctelen organizmusoknak, amelyek ma élő leszármazottai egyebek között a tintahalak, a polipok és a nautiluszok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A felfedezés azt jelentheti, hogy a fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda) az eddig véltnél csaknem 30 millió évvel korábban fejlődtek ki.

Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak
Fotó: Pixabay

„Ha valóban fejlábúakról van szó, az azt jelenti, hogy a Cephalopodák eredete a korai kambriumig nyúlik vissza” – mondta Anne Hildenbrand, az egyetem földtudományi intézetének munkatársa.

Hozzátette: „ez azt jelentené, hogy a fejlábúak a többsejtű organizmusok evolúciójának hajnalán alakultak ki a kambriumi robbanáskor”.

A félszigeten talált megkövesedett meszes vázak hosszúkás kúp alakúak és elkülönülő kamrákra oszlanak. A kamrákat a szifótölcsér köti össze. A lábasfejűek voltak az első organizmusok, amelyek képesek voltak fel-le mozogni a vízben, természetes élőhelyükké téve a nyílt óceánt.

A kutatók a Communications Biology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

A borítókép illusztráció

Akár drasztikusan is csökkenthető a szarvasmarhák gázkibocsátása

Nyolcvankét százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki azok a szarvasmarhák, amelyek kis mennyiségű hínárral dúsított takarmányt kaptak öt hónapon át – derült ki egy új tanulmányból.

A Plos One című folyóiratban publikált eredmények egy korábbi kutatásra épülnek, amely azt mutatta, hogy a hínár képes csökkenteni a tehenek metánkibocsátását rövid távon – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.