Fogászati röntgennel lestek be 17. századi, bontatlan levelekbe

Fogászatban használt röntgenkészülékkel lestek be 17. századi, bontatlan levelekbe brit kutatók, akiknek a világon elsőként sikerült elolvasniuk a reneszánsz kori Európából származó néhány lezárt levelet anélkül, hogy felbontották vagy bármilyen módon megrongálták volna a dokumentumokat.

Forrás: MTI2021. 03. 03. 13:26
A kép illusztráció Forrás: Pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakemberek a londoni Mária Királynő Egyetem fogászati kutatólaboratóriumában kifejlesztett röntgen-mikrotomográffal vizsgáltak meg olyan bontatlan leveleket, amelyeket egy 17. századi postai láda rejtett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A küldemények feladói különleges lezárási technikákat alkalmazva érték el, hogy maga a levél szolgáljon saját borítékjául. Az ilyen leveleket eddig csupán úgy tudták tanulmányozni és elolvasni a kutatók, hogy felbontották őket, gyakran megrongálva a történelmi dokumentumokat.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

A kutatók úgy tervezték meg a szóban forgó röntgenkészüléket, hogy példátlan érzékenysége révén feltérképezze a fogak ásványianyag-tartalmát, ami óriási jelentőségű a fogászatban. A műszer érzékenysége azonban lehetővé teszi a vizsgált levelek megírásához használt tintában lévő apró fémrészecskék észlelését is.

Az elkészült röntgenfelvételeken a kutatók számítógépes algoritmusokat alkalmazva azonosították és elkülönítették az összehajtogatott levelek egyes rétegeit, majd „virtuálisan kibontották” a dokumentumokat.

Az egyik levél 1697. július 31-i keltezésű. Az írója egy bizonyos Jacques Sennacques, aki egy gyászjelentés hitelesített másolatát kéri Hágában élő unokatestvérétől, a kereskedő Pierre Le Pers-től. A szakemberek szerint a levél lenyűgöző bepillantást enged az európai történelem egy viharos időszakában élő átlagemberek mindennapjaiba.

A kutatók a Nature Communications című folyóiratban ismertették eredményeiket.

Restaurálják a román kori textilművészet legjelentősebb emlékét

Restaurálják 2024-től a világhírű bayeux-i faliszőnyeget, a román kori textilművészet legjelentősebb emlékét – jelentette be szombaton a kivételes műkincset őrző franciaországi múzeum.

A csaknem 1000 éves műkincs, az Anglia normann meghódítását 58 képben bemutató hímzett „képregény” állagmegóvási munkálatait arra az időszakra tervezik, amikor a kiállítóhely bezár, hogy 2026-ra teljesen megújulva, átépítve, új múzeumként nyíljon meg – közölték.

A nyugat-franciaországi – bretagne-i – Rennes múzeumában őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják. A múzeum közleménye szerint a munkálatok célja a teljes portalanítás mellett „stabilizálni az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat és limitálni a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak”.

Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állagának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek a kárpiton, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után – közölte a múzeum.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.