Elevenszülés közben, a már világra hozott utódjaival együtt őrzött meg egy 99 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi csigát egy mianmari borostyánkő. Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport szerint soha ezelőtt nem fedeztek még fel ilyen borostyánba ragadt leletet – olvasható a teol.hu cikkében.
A svájci, német és kínai szakemberekből álló kutatócsoport a Gondwana Research című folyóiratban számolt be a felfedezésről.
A megkövesedett gyantában jól látható a nőstény teljesen kifejlett csigaháza, mályvacukorszerű teste és öt apró utódja. Mintha csak érezné a vesztüket jelentő gyantacsepp érkezését, az anyaállat tapogatói látszólag „vörös riadót” jelezve nyúlnak a magasba – írja az einnews.com.
A borostyánkőről készített nagyfelbontású képek és mikro-CT felvételek alapján a kutatók egy eddig ismeretlen fosszilis fajként (Cretatortulosa gignens) azonosították a csigát.
Noha az elevenszülés gyakori más állatcsoportoknál és néhány szárazföldi, valamint édesvízi csigánál is, a legtöbb csigafaj petéket rak. A Cyclophoroidea nemzetségbe tartozó mai rokonaihoz hasonlóan a Cretatortulosa is nagy valószínűséggel igyekezett minél észrevétlenebb maradni a ragadozókkal teli trópusi erdőkben a kréta időszak derekán.
A szakemberek szerint az anyacsiga feltehetőleg a lehető leghosszabb ideig óvta utódjait a különböző fenyegetésektől. Egyszerre csupán kis számú és kis méretű utód jött a világra, az egyedszintű túlélési esélyek javítása és a táplálékforrások elérhetősége miatt.
A most felfedezett borostyánkő nagyjából 80 millió évvel korábbról származik, mint a szárazföldi csigák elevenszüléséről tanúskodó eddigi legrégebbi ismert lelet.
A borostyánba ragadt csigacsaládról szóló eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
