Kína útnak indította az asztronautákat az épülő űrállomására

A három asztronauta közül ketten már korábbi űrmissziókban is részt vettek.

Csiucsüan, 2021. június 17. Tang Hung-po, Nie Haj-seng és Liu Po-ming kínai ûrhajósok (b-j) integetnek az északnyugat-kínai Csiucsüan ûrközpontban 2021. június 17-én. Az asztronauták a Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakétával felszerelt Sendcsou-12 ûrhajó fedélzetén a kialakítás alatt álló Tianhe, vagyis Mennyei Harmónia nevû ûrállomásra indulnak, ahol három hónapot töltenek, és egyebek mellett javítási és karbantartási munkálatokat végeznek. MTI/AP Fotó: MTI/AP

Kína három asztronautát indított útnak épülő űrállomására csütörtökön – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A Sencsou–12 nevű űrhajó a háromfős legénységgel helyi idő szerint csütörtökön reggel 9 óra 22 perckor startolt egy Hosszú Menetelés–2F hordozórakéta révén az északnyugat-kínai Csiucsüan kilövőállomásról.

Az űrhajó a Tienho (Mennyei harmónia) űrállomás központi eleméhez csatlakozik majd, ahol az űrhajósok a tervek szerint három hónapot töltenek. Missziójuk a harmadik a sorban abból a 11-ből, amelyek során a tervek szerint a jövő év végéig kiépülhet az űrállomás és felérkezhet a szükséges rakomány, valamint a legénység. A három asztronauta közül ketten már korábbi űrmissziókban is részt vettek.

A Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) szerdai közlése szerint a háromfős legénység különböző tesztekkel ellenőrzi majd az űrállomás működését.

Egyebek mellett az újrahasznosító és létfenntartó rendszerek, a robotkar, valamint a különböző anyagok és a hulladék kezelésének felmérése a feladatuk. A tervek szerint két űrsétát tesznek, melyek során a többi között a kibővített szivattyúrendszer beszerelését végzik majd, ezenkívül űrkutatási és technológiai kísérleteket folytatnak.

A Tienho központi elemét április 29-én bocsátották fel, további két elemet pedig a jövő év során terveznek felküldeni. Korábbi beszámolók szerint az űrállomást 15 éven át kívánják üzemeltetni, és egyhuzamban akár hat hónapon át is tartózkodhat rajta a legénység.

A mai felbocsátással Kína hetedszerre küld embereket az űrbe. Legutóbb öt évvel ezelőtt volt erre példa. A három hónapon át tartó misszió a kínai űrkutatás történetének eddigi leghosszabbja lenne; 2016-ban a Sencsou–11 űrhajó legénysége 33 napot töltött az űrben.

Láthatatlan hidakat találtak a galaxisok között

Galaxisokat összekötő „szálakat” fedeztek fel csillagászok a lokális univerzum sötét anyagának legújabb térképén. A gépi tanulás segítségével kifejlesztett atlasz segítheti a sötét anyag természetének, valamint a helyi világegyetem múltjának és jövőjének mélyebb megismerését.

Tovább...