A magyarságában megtámadott Verespatak

Verespataknak magyar múltja is van, és ezt alapjaiban nem csak a képeslapok bizonyítják.

Balázs D. Attila
2021. 08. 18. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A verespataki magyar felekezetek szenvedéseiről részletes információkkal szolgál többek között Tamási Zsolt Érchegységi kihívások – A katolikus papság lehetősége és szerepe 1848–1849-ben, a román–magyar polgárháború keretében című friss tanulmánya, ami lábjegyzetekkel együtt több mint harminc oldalt tesz ki. Kívánom, hogy ezt is fordítsák le, elemezzék ki, tárják a román olvasók elé, mert épp ideje lenne a szembenézésnek.

Ugyanitt ajánlom a G4Media magyar fordítói, Imola Stănescu és Rozália Gănciulescu figyelmébe Bölöni Mikó Samu Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848/49-ben című szorosan a témánkhoz kapcsolódó kötetét, amelyben olyan sorokat olvashatnak, hogy öröm lesz románra ültetniük. A királyi pénzügyi miniszteri osztálytanácsos és bányaigazgató visszaemlékezéséből máris javaslom a következő részt: „Mindjárt november elején Abrudbányáról és Verespatakról Ajtait, Földvárit, egy színészt és több polgárt Topánfalvára vitték s ezekből hetet Bísztránál agyonlövettek. […] Később a Zarándba nyomult magyar katonaság hírére tartózkodás nélkül nyilvánították az oláh vezérek, hogy mihelyt magyar katonaság közeledik Abrudbánya felé, azonnal felgyújtja az oláhság a várost és leöli a magyar lakosságot.” Vagy ezt: „Négy és hatéves fiacskáim a konyhából jőve, nem egyszer léptek betegágyamhoz azon kebelrázó kérdéssel: Apám! Azt mondják, az oláhok meg akarnak minket ölni, de hát miért? Hiszen mi őket nem bántottuk!” A nagyobbik kisfiú Bölöni Mikó Béla volt, a későbbi neves bánya- és kohómérnök, a selmeci bányászati akadémiai oktatója, a bihari bauxit felfedezője. Ő kivételesen egy olyan magyar gyerek volt, aki megúszta a kivégzéseket. Mert senkit nem kíméltek ám a kegyetlen mócok.

És azt se hagyják ki majd, ha lefordítják ezt a cikket is, hogy az Erdélyi-szigethegységben lezajlott magyarellenes pogromokért sosem kért bocsánatot Bukarest, aki ma is nemzeti hősként állítja be a magyargyilkos Avram Iancut, és annak segítőit. No meg, hogy a tények makacs dolgok, a monarchiabeli képeslap-relikviák pedig nem hazudnak. Miért is tennének ilyet.

Időutazó sorozatunk 14. részében Budapest első világháború előtti dunai panorámájában gyönyörködhetünk.

Fotók: Balázs D. Attila

A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.