Az inkákat megelőzően csibcsák vagy más néven muiszkák építették ki a legfejlettebb politikai rendszert Dél-Amerikában, amely a Zuila folyótól délre egészen a mai Pasto városáig, illetve nyugaton az Atrato folyó forrásaitól nyugatra a mai Bogotáig terjedt. A spanyolok 1537 és 1540 között azonban meghódították a régiót, és a néptörzs számos tagja meghalt a harcok során vagy betegség miatt.
A pusztítás ellenére a muiszkák leszármazottjai még ma is élnek Kolumbiában.
A régészek épp egy templomot és a sírokat tártak fel Bogotá közelében, egy ősi muiszka város maradványai környékén, amikor a Francisco Correa, az ásatásokat végző régész és csapata kerámiaedényekre bukkant. Az ebben rejtőző figurák némelyike kígyónak és más állatnak tűnik, míg mások inkább fejdíszekkel, botokkal és fegyverekkel felszerelt emberi alakokra hasonlítanak. A templom a szakemberek szerint valamiféle ősi istentisztelettel lehet kapcsolatos.
– Nagyon nehéz megállapítani, de azt hiszem, hogy valamiféle kultusza lehetett itt az ősöknek – mondta Francisco Correa a LiveScience online tudományos portálnak. – Ehhez hasonló „ofrendatarios” tárgyakat más, ősi muiszka helyszíneken is találtunk már, és meglehet, hogy felajánlásként szolgáltak, hiszen fémfigurákat és smaragdokat tartalmaznak.
A templom és a kerámiák a törzs által imádott istenségekhez kapcsolódhatnak, beleértve a holdat és a napot is.
Ezek után nem meglepő, hogy a tudomány szerint a muiszkák fémből, különösen az aranyból készült tárgyai ihlethették Eldorádó aranyvárosának legendáját.
A tudósok szerint a csoport egyik hagyománya révén például bizonyos szertartások során a törzsfőnök aranyszínű részecskékkel kevert kenőccsel kente be a testét, mielőtt megjelent volna a népe előtt. Az ünnepségnek a hódító spanyolok is szemtanúi voltak, amit krónikákban rögzítettek. Így a történet a muiszkák aranyművességével együtt inspirálhatta a jól ismert legendát.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Illusztráció. Forrás: Pexels
