Tömeges pusztulás tizedelte az indiai keselyűállományt
A környezetvédők azt remélik, az új bizonyítékok segítenek meggyőzni a kormányokat arról, hogy tiltsák be a nimeszulid használatát szarvasmarhákon. Egy múlt havi jelentés szerint, egy másik szarvasmarhákon használt gyógyszer, a tolematic sav az előbbivel szemben biztonságos a keselyűkre.
A korai 1990-es években több tíz millió keselyű élt csak Indiában. A nagy dögevők gyorsan elfogyasztották a sok szabadban elpusztult szarvasmarha és más állat tetemét, megelőzve ezzel a betegségek terjedését.
Aztán a keselyűk populációja hirtelen összeomlott, különösen a bengál keselyű (gyps bengalensis) állománya.
Ezek a madarak veseelégtelenségtől szenvedtek, miután elfogyasztották a diklofenákot, amit gyakran használnak szarvasmarháknál, hogy kezeljék a fájdalmat, lázat, illetve gyulladást.
A keselyűk pusztulása súlyos egészségügyi kockázatokat okoz
India 2006-ban betiltotta a diklofenák állatorvosi használatát, és ezt a példát a szomszédos országok is követték. A keselyűk egyedszáma stabilizálódott, de a kár ekkorra már megtörtént. Egyes régiókban 99 százalékkal csökkent a helyi populációk egyedszáma. A keselyűk hiányában felhalmozódott szarvasmarhatetemek egy virágzó vadkutya-populációt eredményeztek, tovább növelve a veszettség elleni vakcinálás szükségességét.
Még legális, hogy a gyógyszertárak diklofenákot adjanak el emberi használatra,
de az alaposabb vizsgálatok feltárták, hogy sok helyen ennek ellenére a gyógyszert szarvasmarhák kezelésérre használják. Az egyik ok, hogy a nimeszulid gyorsan hat. A diklofenákot úgy hívják: „egy csésze tea” gyógyszer; mert a beteg szarvasmarhák állapota olyan rövid idő alatt feljavul, mint amennyi idő alatt – képletesen – az állatorvos megiszik egy csésze teát.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Flickr
