A Royal Society Open Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ebben az időszakban – Augustus császártól (aki időszámításunk előtt 14-ben halt meg) egészen Theodosius császárig (aki időszámításunk előtt 395-ben hunyt el) – az uralkodóknak csak körülbelül minden negyediknek, tehát 24,8 százalékuknak volt esélyük arra, hogy elég sokáig éljenek ahhoz, hogy természetes módon érjen véget az életük. A Római Birodalom teljes idejét figyelembe véve a helyzet nem sokkal javult.
Ha figyelembe vesszük mind a 175 római császár uralkodását ezen a hosszabb időtartamon belül, akkor minden uralkodónak még mindig csak körülbelül 30 százalék esélye volt arra, hogy békében élje meg az öregkort
anélkül, hogy előtte nem törnek erőszakkal az életére. Ráadásul ezekben a veszedelmes időszakokban néhány év veszélyesebbnek bizonyult, mint mások.
Miközben valamennyi római császár esetében elemeztük a haláláig tartó időt, azt találtuk, hogy már akkor túl nagy kockázatot vállaltak, amikor trónra léptek
– mondta Rodrigues a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ennek köze lehetett az uralkodás feladatának nehézségeihez és igényeihez, valamint az újonnan trónra lépő császár politikai szakértelmének esetleges hiányához.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: A hitehagyott jelzővel illetett Julianus a római történelem egyik legkülönlegesebb császára volt: halálának oka egy súlyos sebesülés, ám ennek körülményei vitatottak. Fotó: Flickr
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!