1711. április 17-én hunyt I. József német-római császár, magyar és cseh király, osztrák főherceg. A mindössze 32 éves uralkodót – akárcsak a 18. század folyamán az uralkodóház több tagját is – a kor pusztító vírusa, a fekete himlő ragadta el. I. József korai halála nemcsak az osztrák és a magyar öröklési rendet bolygatta meg komolyan, hanem az 1701 óta tartó spanyol örökösödési háborúban részt vevő hatalmak számára is új helyzetet teremtett. József császár rövid uralkodásának időszakát voltaképpen a Habsburg-háznak a spanyol trónért folytatott küzdelme, valamint Magyarországon a Rákóczi-szabadságharc eseményei határozták meg.
Az 1678-ban született József főherceg volt I. Lipót (1657–1705) a felnőttkort megért fiai közül a legidősebb. Lipót császár még életében igyekezett elrendezni, hogy ha eljön az idő, József minden probléma nélkül vehesse át a helyét nemcsak az örökös tartományokban, hanem a német-római császári címet és a magyar koronát illetően is. Bár – többek között az ismét erősödő török fenyegetettség miatt – kénytelen volt feladni abszolutista törekvéseit, és az 1681-ben Sopronban összehívott országgyűlésen kiegyezni a magyar rendekkel, helyreállítva a rendi alkotmányt, valamint új nádort választva Esterházy Pál (1681–1713) személyében, Buda felszabadítása után mégis ismét Lipót császár került kedvezőbb helyzetbe. Miközben a császári csapatok töretlenül nyomultak előre, és 1687. augusztus 12-én a Mohácshoz közeli Nagyharsánynál jelentős lélektani és katonai győzelmet arattak, valamint Lotharingiai Károly vezetésével megszállták Erdélyt, az uralkodó ismét országgyűlést hívott össze Pozsonyba, ahol a rendeket lemondatta a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybullában foglalt ellenállási záradékról, valamint elfogadtatta a Habsburgok fiúági örökösödését. A kis főherceget pedig Széchényi György esztergomi érsek 1687. december 9-én magyar királlyá koronázta.

I. Lipót hasonlóan járt el a német-római császári címet illetően is, ugyanis 1690-ben a választófejedelmeknél elérte, hogy Józsefet római királlyá koronázzák, ami egyben azt is jelentette, hogy apja halálával újabb választási procedúra nélkül kapja majd meg a császári koronát.