A Magas-Tátráról gyönyörű színezett képeslapok láttak napvilágot Trianon előtt, és ez az 1915-ben megjelent kiadás is pazar képet fest a régi Magyarország legmagasabb hegységéről. Egy az egyben olyan ez a lap, mint egy festmény, ám az erre vándorlót ténylegesen ilyen színkavalkád fogadja a valóságban is nyaranta. Képünkön magyar magashegységi idill: a Zöld-tó felé, a bővizű patak mellett egy kiránduló pár rója az ösvényt a sziklák között a kutyáikkal. Talán a Magyarországi Kárpát Egyesület itteni menedékházába készülnek...
E szépséges felvidéki felvétel megjelentetését a híres budapesti képeslapkiadó cégnek, a Divald és Monostorynak köszönhetjük. A páros az 1910-es években több tátrai képeslapot adott ki idehaza, mint bárki más. Bőven volt témájuk a térségben, hiszen csak a Zöld-tóhoz hasonló tengerszemből mintegy száz található a hatalmas tátrai bércek között.
E lapra viszont már nem került sem bélyeg, sem szép Szent Koronás postai bélyegző, csak katonai pecsétek sorjáznak a hátlapján. Ezek igazolják, hogy a tátraszéplaki „Vörös Kereszt Hadi Kórház” egyik gondozottja adta fel a levelezőlapot egy bizonyos Ditikének „katonai ápolási ügyben.”
A számtalan kézcsókot küldő gavallér 1918. április 28-án irányította Lőcsére a küldeményt. Majd napra pontosan fél évre rá bejelentették Prágában Csehszlovákia megalakulását. Ahogy a románok és a szerbek, úgy a csehek is elindultak ezután, hogy jóval a békekonferencia előtt megszállják az igényelt magyarországi területeket. Ezután vált Lőcséből Levoča és a Magas-Tátrából Vysoké Tatry az új európai földabroszokon.
Az Időutazás a magyar múltba cikksorozatunk 29. része a Debreceni Nagyerdő régmúltjába röpíti az olvasót.
A Magyar Nemzet közéleti napilap, fejlécén a polgári jelző olvasható, amely értékrendet, irányvonalat, stílust is tükröz. Konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkkal Előfizetés
