A külső Naprendszer egy nagyon titokzatos régió, még a tudósok is csak találgatnak, milyen égitestek rejtőzhetnek ott. A Kuiper-övben sok jeges objektum keringhet, az annál is távolabb található Oort-felhőről pedig még ennél is kevesebbet tudnak a szakemberek.
Éppen ezért számított meglepőnek, hogy egy egészen más célra tervezett projekt ért el komoly tudományos eredményeket a Naprendszer ismeretlen tartományának tanulmányozása terén; a Dark Energy Survey égboltfelmérési program 2013 és 2019 között futott, és eredetileg a távoli szupernóvákat és galaxishalmazokat figyelte, illetve az univerzum tágulásának mértékét próbálta kiszámolni.
Kiderült, hogy a program nagyszerűen alkalmazható a Naprendszer távoli objektumainak kutatására is: segítségével a csillagászoknak sikerült 461, eddig nem észlelt objektumot azonosítaniuk, valamint precízebb információkat kaptak a korábban Gary Bernstein és Pedro Bernardinelli által felfedezett óriásüstökösről, a C/2014 UN271-ről. Az eredményeket a The Astrophysical Journal Letters legújabb számában tették közzé.
A C/2014 UN271 KORÁBBAN 18 CSILLAGÁSZATI EGYSÉGNÉL (CSE) NEM JÖTT KÖZELEBB A NAPHOZ, SZÁMÍTÁSOK ALAPJÁN 2031-BEN AZONBAN MINDÖSSZE 11 CSE-RE LESZ KÖZPONTI CSILLAGUNKTÓL.
Egy csillagászati egység a Nap–Föld távolságnak felel meg, ami nagyjából 149,6 millió kilométer. Útjának kezdetén a C/2014 UN271 még több mint 40 000 CSe-re volt a Naptól.
AZ IS KIDERÜLT, HOGY A BERNARDINELLI–BERNSTEIN-ÜSTÖKÖS 155 KILOMÉTER ÁTMÉRŐJŰ, IMPOZÁNS MÉRETE MIATT KORÁBBAN TÉVESEN ÚGY HITTÉK, HOGY TÖRPEBOLYGÓ A KOZMIKUS ÓRIÁS.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Illusztráció. Fotó: Pexels
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!