A Nagy-korallzátony két százalékát nem érintette eddig a korallfehéredés

A Nagy-korallzátonynak csupán két százalékát nem érintette a korallfehéredés, mióta a jelenség 1998-ban először jelentkezett – állapították meg a queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai – olvasható az Origo cikkében.

Forrás: ORIGO2021. 11. 05. 17:38
Forrás: Flickr
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korallok legalább 80 százalékát ugyanakkor 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés. A szakemberek szerint ennek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése.

A fehéredés a túlhevült korallok stresszreakciója, mert az érzékeny organizmusok csak meghatározott hőmérsékleten tudnak létezni.

Ha a globális felmelegedés átlagos globális mértékét sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani, a Nagy-korallzátony koralljai változhatnak, de életben maradnak - mondta a tanulmány vezető szerzője, Terry Hughes, a korallzátonyok kutatásával foglalkozó ausztrál hatóság munkatársa.

A szakember szerint a klímaváltozás okozta hőhullámok intenzitása és kiterjedése egyre növekszik. 1998 óta öt tömeges korallfehéredés történt, amelyek különböző mértékű korallpusztulást okoztak.

Fotó: Flickr

2020-ban tapasztaltuk meg első alkalommal, hogy a korallzátony teljes hosszán - az északi és középső területeken is, de leginkább a déli régiókban - jelentkezett egy erős kifehéredés

 – mondta Hughes.

A tanulmány szerint azoknál a koralloknál, melyek túlélnek egy kifehéredést, a hőtűrés szintje meg tud emelkedni, de mivel a fehéredési események közt eltelő idő rövidül, a koralloknak egyre kevesebb idejük van a regenerálódásra.

A tanulmány szerzői a klímaváltozás mérséklésére sürgős intézkedéseket követelnek.

Ironikus, hogy éppen a glasgow-i COP26 csúcstalálkozó idejére esik tanulmányunk bemutatása. A korallok és emberek százmillióinak jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy minden ország drasztikus mértékben csökkentse üvegházhatású gázkibocsátását

 – emelte ki a tudós.

Az UNESCO júliusban azzal fenyegetőzött, hogy a korallzátonyt a veszélyeztetett világörökségek közé fogja sorolni, de az ausztrál kormány nyomására a Nagy-korallzátony egyelőre megmenekült a lefokozástól. Legközelebb 2023-ban tanácskoznak újra a természeti kincs jövőjéről.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: FLICKR) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.