Azt találták, hogy a gigászi tengeri emlősök a korábban becsült mennyiségnek akár háromszorosát is elfogyasztják. Korábban kisebb tengeri emlősök adatai vagy a levadászott bálnák gyomortartalma alapján számolták ki a naponta elfogyasztott táplálék mennyiségét.
A többi tanulmányozott faj – a hosszúszárnyú, a közönséges barázdás, a grönlandi bálna, az eubalaena, az antarktiszi csukabálna és a trópusi bálna – szintén hatalmas mennyiséget fogyasztott: az észak-csendes-óceáni hosszúszárnyú bálna napi kilenc, a közönséges barázdásbálna napi nyolc tonna krillt evett meg.
„Elképzelhetetlen mennyiségű étel, de maguk az óriás kék bálnák is hihetetlenül nagyok, egy Boeing 737-eshez hasonlók a méreteik” – mondta Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmány vezető szerzője.
A legnagyobb dinoszauruszt is meghaladó méretű kék bálna hossza elérheti a 33 métert, súlya a 200 tonnát.
A kutatók az állatok hátára illesztett, kamerával, mikrofonnal, GPS-szel és mozgásérzékelővel ellátott elektronikus nyomkövetőkkel meghatározták, milyen gyakran indulnak táplálkozni. Drónokat használtak, hogy megbecsüljék, mekkora egy-egy bálna szája és mennyi zsákmányt nyelhet el. Akusztikus módszerrel mérték fel a környező vizek rákjainak biomasszáját.
A sziláscetek többsége nem egész évben táplálkozik, a lakmározásnak és az éhezésnek éves ciklusa van. Minden évben nagyjából száz napon át esznek, leginkább a nyári szaporodási időszakban, az év többi részében nagyon kevéssel beérik.
Napi 16 tonnás adaggal számolva a kék bálna évente talán 1600 tonna táplálékot fogyaszt.
A táplálékmennyiség faj, hely és zsákmány szerint változik a tanulmány alapján. A grönlandi bálna napi hat tonna, az észak-atlanti eubalena öt tonna, a dél-atlanti trópusi bálna öt tonna evezőlábú rákot, a déli-óceáni csukabálna 0,69 tonna krillt fogyaszt.
Mivel a bálnák a korábban véltnél többet esznek, több ürüléket is bocsátanak ki, ami fontos tápanyagforrást jelent.
A tanulmány kalkulációi arra utalnak, hogy mielőtt a 20. században az ipari méretű bálnavadászat drámaian lecsökkentette volna a sziláscetek számát, nagyobb mennyiséget ettek, mint amennyi a világ jelenlegi összes krillje és a globális halászat együttvéve.
„Ez azt jelenti, hogy ipari vadászatuk előtt a bálnák sokkal produktívabb ökoszisztémát tartottak fenn, és azt is, hogy a bálnapopulációk újraéledésének segítésével a 21. században talán az elveszett ökológiai működés is helyreállítható” – tette hozzá Pyenson.
A borítókép illusztrácó (Forrás: Flickr)
