Karácsonykor tartóztatták le a kommunisták Mindszenty József bíborost

Felhőkbe borult a betlehemi csillag, s az égen eltörött a fény. Szomorú volt a karácsony 73 évvel ezelőtt: a kiteljesedőben lévő kommunista diktatúra kiszolgálói 1948. december 26-án tartóztatták le Mindszenty József bíboros-érseket, az utolsó magyar hercegprímást, a honi katolicizmus első emberét – olvasható a Híradó.hu cikkében.

A Vatikán az „alámerülő egyház” kiépítésével válaszolt a Moszkvából küldött kelet-közép-európai ateizmusra és az antiklerikális törekvésekre.

Noha az 1945 és 1947 közti három esztendőre még mint az átmenet időszakára tekinthetünk, valójában már minden eldőlt akkor, amikor hazánk területére léptek a Vörös Hadsereg katonái. 

Akár még szimbolikusnak is nevezhető, hogy 1945. április 4-én utasították ki Magyarországról azt az Angelo Rotta apostoli nunciust, aki hazánkban a német megszállás alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel karöltve végezte embermentő tevékenységét. Erre XII. Piusz pápa kézzel írt levélben fel is szólította.

A nuncius 1944 áprilisában a deportálások előkészítése miatt határozott hangon tiltakozott a magyar külügyminisztériumnál, majd 19 000 menlevelet osztott ki a deportálandók között. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a szovjet hatóságok nyomására mégis kiutasította Magyarországról. Ezzel hazánk és az Apostoli Szentszék között megszakadt a diplomáciai kapcsolat.

Mindszenty József hercegprímás eredménytelen tiltakozás után a Vatikánba utazott és tájékoztatta XII. Piusz pápát arról, hogy az egyház komoly támadásoknak van kitéve.

Igazat mondott: 1945-ben államosították az egyházi birtokokat, 1946-ban a később kivégzett Rajk László belügyminiszter betiltatta a katolikus világi szerzetesrendeket, és sor került az egyház megfélemlítésére kreált pócspetri perre – írja a Híradó.hu cikke.

A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályán létrejött az egyházpolitikai osztály, 1948-ban pedig államosították az egyházi intézményeket, többek között az iskolákat is.

A hajlíthatatlan szilárdságú Mindszenty József vezetésével a katolikus egyház 1948-ban minderre mintegy válaszképpen megtartotta a Boldogasszony-évet, amelyet december 8-án zártak le.

Bertalan Péter, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a Híradó.hu kérdésére a Boldogasszony évét a 20. századi Magyarország egyik legjelentősebb lelkiségi eseménysorozatának nevezte, amely során Mindszenty József bíboros körbejárta az országot és mintegy egymillió hívővel találkozott.

 Ilyen előzmények után tartóztatták le az esztergomi bíboros-érseket 1948 karácsonyán, december 26-án.

Hősök tere, május 1-i ünnepség. A tribünön elöl balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László, Marosán György (Fotó: Fortepan / Berkó Pál)

Az időpontot személyesen Rákosi Mátyás jelölte ki. A vád hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény és valutaüzérkedés volt. Az ÁVH az Andrássy úti központjában még aznap este megkezdte a kihallgatásnak álcázott kínzását. Kádár János pedig belügyminiszterként másnap nyilatkozatot adott ki, amely szerint a „köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény” miatt vették őrizetbe Mindszenty Józsefet. 

Amikor pedig a hercegprímás lefogatását követően találkozott a püspöki karral, kijelentette, hogy mindegyik főpap dossziéjában gyűlnek a terhelő adatok. A Híradó.hu cikke szerint a korra jellemző, hogy a megfélemlítés légkörében zajló tárgyalásról az MTI így számolt be: 

A püspöki kar és a kormány képviselői megkezdték az Egyház és az Állam viszonyának rendezésére irányuló tárgyalást, amely a mindkét oldalról meglévő nehézségek ellenére a megértés szellemében folyt.

XII. Piusz pápát azonban nem lehetett félrevezetni. 1949. január 2-án kelt Acerrimo Moerore kezdetű levelében, amelyet a magyar püspöki karhoz írt, azt kérte, hogy a főpapok imádkozzanak Szűz Máriához, hogy isteni segítséggel békésebb idők köszöntsenek Magyarországra.

A magyar katolikus egyház fejét az 1949. február 3. és 8. között megtartott koncepciós perben életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítélték.

A Magyar Dolgozók Pártjának hivatalos napilapja, a Szabad Nép címoldalán mindezt „igazságos ítéletként” hozta. XII. Piusz pápa pedig kiközösítette, pápai átok alá vonta mindazokat, akik részt vettek a bíboros meghurcolásában – olvasható a Híradó.hu cikkében.

A szentatya korábban enciklikák keretében nemcsak a fasizmust, de a kommunizmust is elítélte. Bertalan Péter ebbe a sorba illesztendőnek nevezte az 1947-ben kiadott Provida Mater kezdetű apostoli konstitúciót, amely 

burkolt útmutatás a diktatúrába kerülő emberiség számára. 

Jelentősége abban áll, hogy az egyház belátta: a szovjet érdekszférába kerülő országok új rendszere évtizedeken keresztül fennmarad, azzal szemben csakis az alámerülő, katakombaegyház képezhet reális alternatívát – emelte ki a Híradó.hu írása.

A vatikáni diplomácia jelmondata: „orientálok, de nem parancsolok.”

Bertalan Péter szerint ez bölcs politikának bizonyult. Róma nem kollaborált Rákosi rendszerével, de tudta, hogy a vasfüggöny mögé kényszerített országokban a hatalommal szembeni nyílt ellenségeskedés helyett célravezetőbb a „szovjetrendszer kicselezése”, és létrehozta az önmagát megszervező közösségekből álló földalatti egyházat. 

A Provida Mater ugyanis megengedte, hogy azokon a területeken, ahol a szerzetesrendek nyíltan már nem működhetnek, pasztorációs feladataikat – tevékenységük és fogadalmuk megtartása mellett – egyfajta alámerülésben, civilként lássák el.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: a Budapesti Népbíróság különtanácsa által lefolytatott, Mindszenty József bíboros, hercegprímás és vádlott társainak koncepciós pere 1949. február 3–5 között (Fotó: Fortepan)