Megismerni a csillagok titkait

Napjaink csillagászai hihetetlen érzékenységű eszközök elképesztő mennyiségű adataiból bányásszák ki a hasznos információkat. A Bárány Róbert-díjas Könyves-Tóth Réka a világ nagy távcsövei­nek adataiból dolgozik.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont fiatal kutatójának a szupernóvák azért különlegesek, mert segítségükkel olyan folyamatokba nyerhetünk betekintést, amelyek meghatározók az univerzum életében. Megismerhetjük a csillagok belső összetételét, hogy miként halnak meg. Segítségükkel pontos távolságmérés is végezhető – a módszer 2011-ben fizikai Nobel-díjat ért. Három csillagász 1998-ban távoli szupernóva-robbanások segítségével kimutatta, hogy az univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul. – Azaz Nobel-díjas témán dolgozom – nevet a fiatal csillagász, aki a szuperfényes szupernóva-robbanásokban van otthon. A nagyjából egy évtizede felfedezett jelenség jóval ritkább, mint a normál szupernóva-robbanásoké, évente nem több százat, csupán néhány tízet észlelnek. A kutatók arra keresik a választ, hogy mi és miért robbant fel. A jelenség megértésétől ugyan nem lesz olcsóbb a kenyér, de azt is tudni kell, hogy szupernóva-robbanások nélkül nem létezhetnénk. A vasnál nehezebb elemek ugyanis részben ilyen folyamatokban keletkeznek, illetve a Naprendszer létrejöttét is nagy valószínűséggel meghatározta egy szupernóva-robbanás.

Egyik kedvenc felvétele az SN2017eaw nevű szupernóváról, a piszkéstetői Schmidt-távcsővel készült. A képen a szupernóva szülőgalaxisa is látható, ami azért érdekes, mert itt több szupernóva is robbant az utóbbi évtizedekben, ezért is nevezik Tűzijáték galaxisnak.

Borítókép: az SN2017eaw szupernóva (Fotó: Képernyőfotó/britastro.org)