Versenyfutás a kelták és a vikingek között

Egyes jelek alapján az Egyesült Királyságból vagy Írországból érkezők a vikingek előtt érhették el a Feröer szigeteket – miközben eddig azt tartották, hogy a Norvégia és Izland között félúton található észak-atlanti szigetcsoport csak a viking világ része volt.

A kutatók eredetileg azt akarták megérteni, hogy milyen volt az éghajlat a vikingek megérkezésekor a Feröer szigeteken. Üledékmintákat emeltek ki az Eiði falu közelében található tóból – a település ősi viking hely volt ­Eysturoyon. 

Az üledék alján észlelték az állatok nyo­mait a 492 és 512 közötti időszakban. (Egy ismert izlandi vulkánkitörés során 877-ben lerakódott hamuréteg segítette az üledékminták kormeghatározását.) 

Fotó: Europress/AFP

A kutatást vezető Lorelei Curtin szerint az eredmények kétségbe vonják azt az elképzelést, hogy a szigetek a 800-as évekig lakatlanok voltak. Az új eredmények egyértelműen bizonyítják az emberi jelenlétet a vikingek érkezése előtt. 

Egyébként több közvetett bizonyíték is arra utal, hogy a Feröer szigeteket korábban kelta nyelvű britek és írek foglalták el. William D’Andrea, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa a BBC Newsnak nyilatkozva a további nyomok között említette az ősi, de dátum nélküli kelta sírjeleket, amelyek a szigeteket tarkítják, a kelta helyneveket, a történelmi beszámolókat. 

Egyesek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a kelta helyneveknek nem feltétlenül kell a vikingek előtti telepesekre utalniuk. Már a IX. században kiterjedt kapcsolat volt a vikingek és a Brit-szigetek lakossága között – így a kelták az északiakkal együtt utazhattak oda.

A DNS-eredmények azt mutatják, hogy a szigeteken ma élők apai felmenői nagyrészt skandinávoktól származnak, de az anyai felmenők zöme brit vagy ír származású. 

Az a mintázat, amely szerint a kelta nőknek skandináv férfiaktól születnek gyermekei, Izlandon is megfigyelhető, és korábban a vikingek ismertetőjeleként értelmezték, akik nem őshonos nőket vittek magukkal. De ez összhangban van azzal a forgatókönyvvel is, hogy a Feröer szigetek lakottak voltak a vikingek megérkezésekor. Ezzel magyarázható, hogy a brit vagy ír származásúak aránya sokkal magasabb a Feröer szigeteken, mint Izlandon.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)