Belenéztek I. Amenhotep szarkofágjába

Roncsolásmentes technikával sikerült bepillantani I. Amenhotep fáraó múmiájának belsejébe. A kairói Egyiptomi Múzeumban őrzött ereklyét 1881-es megtalálása óta nem bontották meg.

Az időszámításunk előtt 1525 és 1504 között uralkodó I. Amenhotep az Újbirodalom néven ismert korszak uralkodója volt. Maradványát 1881-ben találta meg egy francia egyiptológus a Dejr el-Bahari rejtekhelyen. A thébai nekropoliszban található helyen több mint ötven ókori egyiptomi múmia került elő – nagyrészt fáraók, családtagjaik és más magas rangú emberek maradványa. Amenhotep kiváló állapotban megmaradt múmiája azóta is zárva maradt.

Az egyiptomi Kairói Egyetem két vezető szakemberének, Szahar Sza­leem és Zahi Havasz irányításával digitálisan belepillantottak az uralkodó szarkofágjába. 

A komputertomográfiás (CT) vizsgálat röntgensugárral történik – a sugarak a test különböző szöveteiben különböző mértékben nyelődnek el, nagy teljesítményű számítógép jeleníti meg az árnyalati különbségeket. 

Az egyiptomiak több száz nagy felbontású röntgenszelet segítségével térképezték fel az ókori király csontvázát és lágy szöveteit. 

Az Újbirodalom királyi múmiái a valaha talált legjobban megőrzött ősi testek, ezért ezeket időkapszulának tekinthetjük

– idézte Szaleemet a Newscientist.com. A múmiák elemzésével megtudhatjuk, hogyan néztek ki az ókori királyok és királynék, egészségi állapotukról, betegségeikről, a mumifikációs technikákról és a temetkezési tárgyak gyártási technológiájáról is sok új kiderülhet.

A mostani részletes CT-vizsgálat alapján kiderült, hogy csontszerkezete szerint a fáraó 35 éves és 168,5 centiméter magas volt, amikor meghalt. 

A Frontiers in Medicine szaklapban közölt tanulmány szerint a fáraónak még mindig vannak göndör hajfürtjei, megvan az összes foga. A fejére, a kezeire és a nemi szervére speciális burkolatokat helyeztek, hogy elősegítsék az elhunyt utazását a túlvilágra.

Fotó: Europress/AFP

Úgy tűnik, hogy a tanulmány egy régóta fennálló rejtélyre is választ ad: a korábbi vizsgálatok feltárták, hogy I. Amenhotepet háromszáz évvel halála után az egyiptomi papok másodszor is bebalzsamozták, miután a sírrablók nyilvánvalóan kifosztották a koporsóját. Szaleem elmélete szerint a papok ezt az alkalmat arra használták fel, hogy a testre és a kötszerekbe helyezett értékes ékszereket elcsenjék, mielőtt újra bebalzsamozták volna. 

A szkennelés azonban azt is egyértelművé tette, hogy a tolvaj papok maximális odafigyeléssel balzsamozták újra Amenhotepet. 

Ennek az alaposságnak köszönhető, hogy a múmia háromezer évvel későbbi megtalálásakor a XIX. századi régészek azt hitték, a fáraó szarkofágja érintetlen volt az elmúlt évezredek során.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)