A Wigner FK-ban most kezdődő program részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik az Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoport vezetésével. A csoport által korábban kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot sikeresen használták több hazai és külföldi, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet (barlangok, illetve bányaüregek, érctestek) kimutatására is.
– A müográfia segítségével feltárás vagy fúrás nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető a szükséges, igen drága kutatófúrások száma
– mutatott rá Hamar Gergő, a Wigner FK részecskefizikusa.
A kutatók szerint a müográfia új módszereivel hatékonyabban lehet olyan katasztrófahelyzetekre reagálni, mint például egy szökőár, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások. Szökőár megfigyelése kivételes esetben lehetséges, de a Tokiói-öbölben ehhez minden adott: az öböl alatti, több mint kilenc kilométer hosszú alagútban, a Tokió Egyetem által vezetett kollaboráció mérőberendezést telepített. Ha a szökőárhullám fejlődése, iránya pontosan ismert az alagút vonalában, van idő a megfelelő árhullámkapuk bezárására. Varga Dezső szerint nehéz más olyan módszert találni, ami ezen a téren a müográfiai mérés egyszerűségét és precizitását eléri.
Müondetektor segítségével a régi, rekultiválás alatt álló bánya akár éveken át monitorozható, hogy egy táró beomlik-e és hol. Egy új vagy újranyitandó bányánál pedig akár az érctest is kutatható vagy a táró kialakítására alkalmas alapkőzet elhelyezkedése kereshető meg. A müográfia ebben az esetben más módszereket kiegészítő lehetőség: bányászati alkalmazásnál a rendkívül költséges kutatófúrások száma csökkenthető az eljárással.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!