A Báthory család archeogenetikai vizsgálata

„Újabb egyedülálló kollaborációs projektünk vette kezdetét Erdélyben. Ezúttal a zilahi Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet a méltán híres Báthory család archeogenetikai vizsgálatát kezdte meg. Bacuet-Crisan Dan és Keresztes Tímea, a múzeum régészei keresték meg intézetünket, miszerint egy régészeti szempontból rendkívül érdekes ásatást találtak, és segítségünkkel pontosabb képet kaphatnak az egykor ott élt és eltemetett egyénekről” – írja a Magyarságkutató Intézet közösségi oldalán.

2021-ben folytatódtak a szilágyperecseni ásatások, ekkor került elő egy újabb, már visszatemetésből származó csontváz. A csontok nem voltak anatómiai pozícióban, ezeket „ólomlepel” terítette be, ami valószínűleg a koporsó fedele volt. A nagy mennyiségű sírmellékletet a lengyel–magyar típusú fegyverzet darabjai alkották: sisak, kardok, szablya, vállvért, sarkantyúk, buzogány, amelyek a XVI–XVII. századra datálhatók.A lelet nemcsak emiatt izgalmas, hanem azért is, mivel írott források alapján megvan rá az esély, hogy a Báthory család somlyói ágának egyik tagjáról lehet szó.

A Báthory családról köztudott, hogy többeket közülük Perecsenben helyeztek örök nyugalomra, valamint hogy itt templomuk és kúriájuk is állt. A források ólomfedeles koporsót is említenek.

A Báthoryak

A Báthoryak egy sváb gyökerekkel rendelkező, a Gutkeled nemzetségből származtatható magyar főnemesi család. Tagjai között megannyi méltóság, főméltóság, erdélyi vajda és fejedelem található.A hatalmas befolyású család három fő ágra: az ecsedi, szaniszlófi és somolyai ágakra bontható.Több száz éves múltjuk során rendkívül gazdag történelmet hagytak maguk után. A család méltán híres olyan emberekről, mint például Báthory István, Erdély első önálló fejedelme vagy a kegyetlen legendává vált Báthory Erzsébet. A család múltjának kutatása a mai napig népszerű téma történészek és régészek körében is.

Az archeogenetika segíthet

Perecsen és környéke hosszú századokon át a Báthory család birtokában állt, ezért több mint valószínű, hogy ezek a leletek a család tagjaihoz köthetők, viszont ennek bizonyításában már az archeogenetika lesz a kutatók segítségére.Mivel a csontvázak restaurálása folyamatban van, ezért azokat Zilahon a helyszínen, extrém körülmények között kellett a kutatóknak feldolgozniuk. Ennek során 14 csontvázból történt mintavétel, melynek mindegyikből sikeresen, rendkívüli minőségű DNS-t tudtak kivonni, majd DNS-szekvenálást végezni.

A kutatók első körben az egyének szekvenciáit analizálják, majd a temetőn belüli rokonsági viszonyokat fogják feltérképezni a legújabb algoritmusaink segítségével.

Ezt követően régészek és történészek segítségével olyan biztos Báthory-csontlelet kerül feldolgozásra, melyből a családra jellemző genetikai profil meghatározása után biztos választ tudnak adni arról, hogy a Perecsenben található csontvázak a Báthory család leszármazottjai.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Előkészületek a helyszíni mintavételre (Forrás: Facebook/Magyarságkutató Intézet)