Közösségi oldalakon virágzik a vadon élő állatok kereskedelme

Egy új vizsgálat szerint a legnagyobb közösségi oldal továbbra is a vadon élő állatok és növények online kereskedelmének virágzó piaca, annak ellenére, hogy a technológiai óriás vállalta, hogy segít az illegális kereskedelem elleni küzdelemben – írja az Origó.

Veszélyezteti a fajokat és ökoszisztémákat

Tigriskölykök, leopárdok, ocelotok, afrikai szürke papagájok és a világ legkisebb majmait képviselő törpe selyemmajmok is szerepelnek azok között az eladásra kínált, veszélyeztetett állatok között, amelyeket az Avaaz globális kampánycsoport kutatói közösségi oldalakon és nyilvános csoportokban találtak – olvasható az Origó.hu cikkében.

Pedig a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme a világ negyedik legnagyobb, tiltott transznacionális tevékenysége,

amely szorosan ott szerepel a kábítószerek, az embercsempészet és a hamisítványok mögött. A több milliárd dolláros üzlet ráadásul számtalan veszélyeztető tevékenységhez kapcsolódik, beleértve az állatkínzást, a fajok és ökoszisztémák veszélyeztetését, valamint a betegségek állatokról emberre való átvitelét.

A szakemberek az utóbbiak között említették például a koronavírust, az ebolát, a dengue lázat, a lépfenét és a madárinfluenzát.

A legnagyobb közösségi oldalnak havi több mint 2,9 milliárd felhasználója van, és 2008-ban több nagy szakértővel (például a WWF-fel) együtt megalapította a Coalition to End Wildlife Trafficking Online nevű szervezetet, amely

azt a célt tűzte ki, hogy az illegális kereskedelmet 2020-ig 80 százalékkal csökkenti.

A cég szerint bár ezen a téren előrelépés történt, ám a szerdai jelentés alapján a közösségi oldalak továbbra is az állatcsempészek egyik legnépszerűbb platformjainak számítanak.

Még a telefonszámukat is fel merik tüntetni

A tudósok nemrég végzett kutatásuk során összesen 129 potenciálisan káros tartalomra bukkantak egy „kattintással" a közösségi platform keresősávján keresztül: köztük olyan bejegyzéseket találtak, amelyek

gepárdokat, majmokat, oroszlánkölyköket és elefántagyarakat árultak vagy azokat kerestek;

pedig ezek az állatok kiemelten szerepelnek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét (Cites) tiltó egyezményben. Felfedeztek egy újonnan létrehozott oldalt is, amely a „Wildlife Trade, Pangolin Scale & Rhino Horn” (magyarul Vadon élő állatok kereskedelme, tobzoskapikkely, orrszarvútülök) névre hallgat, és amely egy ketrecbe zárt tobzoskát ábrázoló fénykép közzétételével hívta fel a licitálók figyelmét.

A csempészek nem zárkóznak el attól, hogy nyilvános csoportokba tegyék fel az áruikat, de attól sem riadnak vissza, hogy feltüntessék a telefonszámukat a bejegyzésekben

– mondta Ruth Delbaere, az Avaaz vezető jogi képviselője a The Guardian online portálnak. – A legnagyobb közösségi oldalon a vadon élő állatok kereskedelme láthatóan fényes nappal zajlik.

A következő hetekben a közösségi oldal 95, a vadon élő állatokra összpontosító ajánlást tett a kutatóknak különböző értesítéseken és a „javasolt csoportok” funkción keresztül. Ezek 76 százaléka az élő állatok vásárlását vagy eladását célzó bejegyzésnek számított, és amelyek valószínűleg sértik a közösségi oldal saját irányelveit is.

Az algoritmusok sem működnek megfelelően

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az adminisztrátorok túl könnyen irányítják a felhasználókat ezekre az oldalakra. Ez azonban azt sugallja, hogy a legnagyobb közösségi oldal algoritmusai valószínűleg nem igazodnak a saját politikájához vagy a vadállatok online kereskedelmének visszaszorítására irányuló nyilvános kötelezettségvállaláshoz.

Ahelyett, hogy az adatokat a vadon élő állatok kereskedelme elleni küzdelemre használnák fel, az algoritmusaik önkéntelenül a bűnözőket segítik vállalkozásuk bővítésében

– mutatott rá Gretchen Peters, az Alliance to Counter Crime Online ügyvezető igazgatója.

A vizsgálat során négy Avaaz-kutató olyan keresési kifejezéseket írt be a keresőbe, mint „egzotikus háziállatok”, „eladó majom” és „tobzoskapikkely” angol, spanyol és portugál nyelven.

Potenciálisan káros bejegyzéseket kerestek,

amelyeket olyan tartalomként határoztak meg, amely további vizsgálatot igényel annak megállapítására, hogy az illegális, vadon élő állatok kereskedelmének minősül-e. A jelentés szerint a közösségi oldal a gyanús vadcsempészettel kapcsolatos bejegyzések 13 százalékát eltávolította, mielőtt a kutatók jelentették volna. A feltárt bejegyzések jelzése után a cég viszont mindössze azok 43 százalékát törölte egy héten belül.

Az illegális kereskedők nagyon kitartók

Közben már több szervezet kérte, hogy vizsgálják meg a közösségi oldalak szerepét a vadon élő állatok illegális kereskedelmében.

A közösségi oldal anyavállalata közleményében megkérdőjelezte a tanulmány módszertanának és a mintanagyságnak az érvényességét,

és azt mondta, hogy „az eredmények nem tükrözik azt a munkát, amelyet a vadon élő állatok kereskedelme elleni küzdelemben végeztek”.

Úttörő technológiát dolgoztunk ki, amely segít megtalálni és eltávolítani ezt a fajta tartalmat; felugró figyelmeztetéseket indítottunk el, hogy eltántorítsuk az embereket attól, hogy részt vegyenek ebben a kereskedelemben

– jelezte a szervezet szóvivője.

– Csak Indonéziában és a Fülöp-szigeteken 2021 januárja és májusa között több mint 1900 olyan csoportot távolítottunk el, amelyek a vadon élő állatok kereskedelméhez kapcsolódnak.

Hozzátette: „ez azonban egy ellenséges tér, és a szörnyű tevékenység mögött álló emberek igencsak kitartók, akik folyamatosan fejlesztik a taktikájukat, hogy megpróbálják elkerülni ezeket az erőfeszítéseket.”

A most publikált jelentés ennek ellenére felszólította a legnagyobb közösségi oldalt, hogy erősítse tovább és szigorúan hajtsa végre a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét megszüntető politikák intézkedéseit,beleértve bizonyos keresési eredmények korlátozását és algoritmusok megváltoztatását, valamint a bűnüldöző szervekkel és a kormányzati szervekkel való együttműködést az online vadkereskedelem elleni hathatós küzdelem érdekében.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pixabay)