A foglalkozási halláskárosodást zaj és vegyszerek is okozhatják

A legtöbb ember átlagosan nyolc vagy több órát is a munkahelyén tölt megszakítás nélkül. Ha mindezt zajos vagy bizonyos vegyszerekkel terhelt munkakörnyezetben teszi, idővel hallásromlás jelentkezhet. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, ilyen esetben miért fontos, hogy az érintettek rendszeres hallásvizsgálaton vegyenek részt – olvasható az Origó cikkében.

Gyakoribb, mint gondoljuk

A Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban a halláskárosodás a harmadik leggyakoribb krónikus betegség, elváltozás a magas vérnyomás és az ízületi gyulladás után. A munkavállalók körülbelül 12 százaléka hallásproblémákkal küzd, amelynek megközelítőleg 24 százalékát a foglalkozási expozíció okozza.

Zaj és vegyszerek

Munka közben hallószervünk egészségét két módon is veszélynek tehetjük ki. Az egyik, ha zajos munkakörben dolgozunk, a halláskárosodás veszélyét ugyanis növeli a tartós, 85 dB feletti zajterhelés. A tartós zajártalom kedvezőtlen folyamatokat indít el a fülben. Ha hosszabb időt töltünk olyan helyiségben, ahol a zajszint 85 dB-nél magasabb, akkor a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek károsodhatnak, vagyis idegi eredetű halláscsökkenés jön létre.

A másik veszélyforrást a vegyszerek jelenléte jelenti. 

Az úgynevezett ototoxikus vegyszerek két módon is veszélyeztetik a hallás épségét. Egyrészt közvetlenül is képesek foglalkozási halláskárosodást okozni, de közvetve is szerepet játszhatnak a kialakulásában azáltal, hogy érzékenyebbé tehetik a fület a zaj káros hatásaival szemben. Ilyen ototoxikus vegyszerek például egyes oldószerek, fémek és vegyületek, nitrilek, de bizonyos daganatellenes gyógyszerek is ide sorolhatók.

Zajos munkahelyek

Ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül is zajos vagy vegyszerekkel terhelt környezetben tartózkodik, az így kialakult halláskárosodása tartóssá válhat. Sajnos a zajvédelem sem minden esetben jelent megoldást. Zajvédő fejhallgató nélkül nem dolgozhat egy légiforgalom-irányító vagy útépítő a légkalapács használata során, ám egy pultos vagy felszolgáló esetében ez már nehezen kivitelezhető, pedig egy forgalmas estén akár 110 dB közeli zajban dolgoznak órákon át. Szintén magas zajterhelést jelentenek például a zenész, a fogorvos és fogászati asszisztens munkakörök, ahol a zajvédelem nem megoldható munka közben.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)