Miért nincsenek hidak az Amazonason?

Az Amazonas a világ második leghosszabb – 6920 kilométeres – folyójaként a bolygó egyik legjelentősebb vízi útja. Több édesvizet tartalmaz, mint bármely más vízfolyás. Hatalmassága ellenére az Amazonason eddig nem épült híd.

Transport of livestock on the Rio maranon Amazon Peru Fotó: CYRIL RUOSO

A 6920 kilométer hosszú Amazonas zömmel ritkán lakott területek mentén kanyarog, emiatt nagyon kevés olyan főút van, amelyhez bármely híd csatlakozhatna. A folyóval határos városokban hajók és kompok szállítják az árukat és az embereket egyik partról a másikra, vagyis nincs igazán szükség hidakra. A svájci szakember szerint az Amazonas egyáltalán nem ideá­lis hely a hídépítőknek, mivel számos természeti akadály nehezítené a mérnökök és építőmunkások dolgát. A kiterjedt mocsarak és az átázott puha talajok miatt nagyon mély alapozás kell, ami eleve megdrágítja az építést. A folyó évszakonként változó magassága szintén tetemes pluszköltséget jelent.

A száraz évszakban – június és november között – az Amazonas átlagos szélessége 3,2–9,7 kilométer, míg a nedves évszakban – decembertől áprilisig – a folyó akár 48 kilométer széles is lehet, és a víz szintje ilyenkor 15 méterrel magasabb, mint a száraz évszakban.

Ez egyedülálló szakmai kihívás

– mondta Kaufmann. (Érdemes megjegyezni, hogy bár az Amazonason nincs híd, az egyik mellékfolyóján, a Negrón épült egy. A Ponte Rio Negro névre keresztelt, 2011-ben átadott híd Manaust és Irandubát köti össze. Máig ez az egyetlen nagyobb híd, amely áthalad az Amazonas valamelyik mellékfolyóján.)

Bár nincsenek konkrét tervek az Amazonason átívelő hídra, ez nem jelenti azt, hogy sohasem épül ilyen

– mondta Philip Fearnside amerikai biológus a Live Science-nek.

2019-ben Jair Bolsonaro, Brazília elnöke kijelentette, hogy szeretne egy hidat az Amazonason, de egyelőre nem történt előrelépés. Philip Fear­nside szerint talán azért, mert nagyon drága lenne ahhoz képest, hogy milyen gazdasági előnyökkel járna. A bio­lógus szerint a közútinál olcsóbb vízi úton szállítani a termékeket Sao Paulóba. Egy ilyen híd egyedül az erdőirtók dolgát könnyítené meg. Egyszerűbben férhetnének hozzá az Amazonas-medencében megmaradt faállomány körülbelül feléhez. Napjainkban ez talán a legjelentősebb természetvédelmi probléma Brazília számára.

Úgy gondolom, hogy hidat csak akkor építenek, ha a szükség felülírja a nehézségeket és a költségeket

– reménykedik Kaufmann, aki nem hiszi, hogy ez a helyzet hamarosan eljön, hacsak nem történnek előre nem látható gazdasági fejlemények a régióban.

Gátlástalan erdőirtás  Idén januárban brutális méreteket öltött az erdőirtás Brazíliában az Amazonas vidékén. A brazil űrügynökség műholdas adatai szerint az elpusztított terület – 430 négyzetkilométerről van szó – ötször nagyobb volt, mint 2021-ben, ami a legmagasabb januári adat a nyilvántartások 2015-ös kezdete óta. Ilyen mennyiségű fa kivágása az év elején azért szokatlan, mert az esős évszak akadályozza, hogy a fakitermelők hozzáférjenek a sűrű erdőkhöz. A hírt közlő Hu.euronews.com szerint a fákat két okból vágják ki: a fa anyaga mellett azért, hogy a globális élelmiszeripari cégek ellátására szánt növények ültetéséhez területeket szabadítsanak fel. Brazília esőerdei hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt nyelnek el a légkörből: úgynevezett szén-dioxid-nyelőként működnek. Minél több fát vágnak ki, annál kevésbé tudja az erdő ellensúlyozni a károsanyag-kibocsátást. A tavalyi glasgow-i COP26 klímacsúcson több mint száz kormány tett ígéretet arra, hogy 2030-ig megállítja és visszafordítja az erdőirtást.

Borítókép: Hajókkal, kompokkal minden elszállítható (Fotó: Europress/AFP)